Hogyan csoportosíthatjuk a fejfájásokat?
A fejfájások két nagy csoportba oszthatók: vannak a más betegséghez társuló és az önállóan megjelenő fejfájások. Az első feladat tehát annak megállapítása, hogy melyikről van szó.
Milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy betegséghez társuló fejfájásról van szó?
Az egyik ilyen jel lehet, hogy a betegnél hasonló jellegű fejfájás korábban még nem fordult elő, illetve szervi betegség felé terelheti a gyanút az is, ha a jelenlegi fejfájás az eddig előfordult fejfájásokhoz képest súlyosabb. Fontos vészjel a hirtelen, ütésszerűen jelentkező, heves fejfájás, ami koponyán belüli, agyhártya alatti vagy agyállományi vérzés lehetőségét veti fel. Előbbi esetén a tarkó megmerevedése, utóbbi esetben féloldali gyengeség, zsibbadás, beszédzavar társulhat a fejfájáshoz. Szintén vészjel lehet az, ha valakinek 50 éves kora felett kezdődik el a fejfájása, ugyanis az önálló fejfájások általában a gyermek-, vagy fiatal felnőttkorban indulnak. A fertőző betegségekhez, lázas állapotokhoz társuló fejfájásokat leszámítva az 50 év felett induló fejfájások inkább szervi betegségre utalnak, amely lehet érbetegség, daganat, illetve számos egyéb kórkép. Azt is fontos figyelembe venni, hogy ha valakinek már évek óta van egy önálló fejfájása, pl. migrénje, az nem jelent felmentést szervi betegség lehetősége alól. Ezért fontos odafigyelni arra, ha a korábbi fejfájás megváltozik, erősebbé vagy tartósabbá válik.
Mi segítheti a diagnózis felállítását a háziorvosi rendelőben?
Ha nem állnak fenn az említett vészjelek, és felmerül migrén gyanúja, használható egy migrén kérdőív (MDX), melyet otthonában vagy a rendelőben kitölthet, majd eredményét a háziorvossal megbeszélheti. A kérdőív 9 kérdésből áll, és ha legalább 5 pontra igen a válasz, akkor a migrén diagnózisa 90%-os eséllyel kimondható, és a háziorvos elkezdheti kezelni a beteget migrénre. Ha nem mondható ki a migrén diagnózisa, akkor érdemes ideggyógyászhoz fordulni. Sürgősségi osztály igénybe vétele csak akkor indokolt, ha valóban felmerül a vészjel, ugyanis a beteg itt úgysem fog igazi ellátást kapni. Régebb óta tartó fejfájás esetén a inkább várják ki az időt, amíg beeljutnak egy neurológushoz vagy egy fejfájás-ambulanciára.
Ha a háziorvos úgy gondolja, hogy valamilyen más betegség okozza a fejfájást, de az nem igényel sürgős ellátást, tehát például arcüregi, fogászati, szemészeti probléma, elsősorban egyszerű fájdalomcsillapítót érdemes használni (pl. Flector Rapid, Algoflex, Algopyrin, Apranax …). A mellékhatások miatt kábító fájdalomcsillapítót nem szoktunk írni.
Milyen kórfolyamatok állhatnak az önálló fejfájások hátterében?
Az önálló fejfájások (főleg a migrén és az ún. tenziós fejfájás) oka az agyi fájdalomérző rendszer aktivációja, ami valószínűleg molekuláris szintű eltéréseken alapszik. Megfigyelték, hogy migrénesek egyes ingereket akkor is másképp dolgoznak fel, ha éppen nincs migrénes rohamuk. Főként egyes, aurával járó migréntípusoknál tudtak már olyan mutációkat kimutatni, amelyek az idegsejtek felszínén elhelyezkedő fehérjéket érintik, és befolyásolják az idegsejt ingerelhetőségét. E miatt a fokozott érzékenység miatt azután egy időjárásváltozás vagy hormonális változás, különböző ételek, italok (pl. sajtok, vörösbor, kínai ételek, tartósítószerek) lehetnek triggerek a migrénes roham kiváltásában. Ez a genetikai háttér magyarázhatja a migrén családi halmozódását is. Az önálló fejfájások diagnózisa a fájdalom karakterisztikán, illetve egy, esetleg a háttérben álló betegség és a fájdalom közötti kapcsolat kizárásán alapul. Az önálló fejfájás diagnózisa tehát csak akkor mondható ki, ha egy belgyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti vagy neurológiai vizsgálat nem mutatott ki semmilyen eltérést, vagy ha igen, kizárható a betegség és a fájdalom közötti összefüggés. A fejfájás diagnózisához nagyon fontos jellemzőinek ismerete: mikor fáj, hol fáj, milyen jellegű és erősségű a fájdalom, van-e valamilyen kísérőtünet, meddig tart kezelés nélkül, illetve kezeléssel, egyáltalán van-e rá hatásos gyógyszer vagy módszer? Tudni kell azt is, hogy sok betegnek kétféle fejfájása is van, legtöbbször migrénes és tenziós fejfájás együttes előfordulásával találkozunk. A fejfájások erősségének megítélésére háromfokozatú skálát használunk: kicsit, közepesen vagy nagyon fáj. Az enyhe fejfájás nem befolyásolja a tevékenységet, a közepes nem gátolja azt, az erős pedig nagymértékben zavarja a tevékenységet.
Mi jellemzi a tenziós fejfájást, és hogyan kezeljük?
A leggyakoribb önálló fejfájástípus a tenziós fejfájás, a lakosság 80-85 %-a találkozik vele élete során. Nevezik stresszhez, illetve izomfeszüléshez kötődő fejfájásnak is, de egyik sem pontos, hiszen nem minden tenziós fejfájáshoz kapcsolódnak. Tompa, kétoldali, nyomó, jellegtelen fejfájásról van szó, amelyről a beteg sokszor el is tud feledkezni, mivel nincs különösebb kísérő tünete. Séta, enyhe mozgás, friss levegő a fájdalmat általában csökkenti, a gyógyszerek közül pedig az egyszerű fájdalomcsillapítók elegendőek lehetnek. Ez tehát egy viszonylag könnyen elviselhető fejfájás, noha nem mindig könnyű a kezelése ennek sem. Előfordul, hogy egy betegnél a tenziós fejfájások besűrűsödnek. Ha havonta több mint 15 fejfájós nap van, krónikus tenziós fejfájásról beszélünk. Ilyen esetekben megelőző kezelésre is szükség lehet, amelyben leginkább az antidepresszánsok válnak be.
Mikor mondhatjuk ki a migrén diagnózisát?
A migrén a nevét a féloldaliságáról kapta, de tudnunk kell, hogy a betegeknek csak kb. 60 %-ában féloldali a fejfájás. Ismert az a jelenség is, hogy az eleinte féloldali migrénes fejfájások később kétoldalivá válnak. A migrén hátterében már az ismertetett molekuláris eltérések állnak, amelyek idegrendszeri működészavarhoz vezetnek. A migrént gyakran - de nem feltétlenül - kísérik egyéb tünetek: hányinger, hányás, és jellemző lehet még a fokozott érzékenység különböző ingerekkel, akár illatokkal szemben is. A migrénre jellemző, hogy egyszerre áll fenn fény- és zajérzékenység; ha csak az egyikre panaszkodik a beteg, az még belefér a tenziós fejfájásba is.
Miért fontos különbséget tenni az aurával járó és az aura nélküli migrén között?
Az aura nélküli migrénroham kicsit erősebb és hosszabb szokott lenni, az aurával járó migrén esetében a roham előtt jelentkezhet az ujjvégek felől a karra terjedő, esetleg a nyelven, a száj környékén megjelenő zsibbadás, a kézen megfigyelhető gyengeség, beszédzavar (pl. nehéz szótalálás) és a leggyakrabban látászavar. Ez utóbbi lehet fénylő foltok, csillagok, cikcakkos vonalak látása, de a legjellemzőbb talán egy C alakú világos folt, ami a látótér közepén indul, annak széle felé tolódik, és közben növekszik. Az agyvérzéssel ellentétben ezek az auratünetek nem hirtelen, hanem lassan, fokozatosan alakulnak ki, és egy órán belül el is tűnnek.
Az aurával járó migrén azért érdemel figyelmet, mert fokozott kockázatot jelent szív- és érrendszeri betegségekre, agyvérzésre. Ezért a betegeknek mindig javasoljuk, hogy ne dohányozzanak, és legfeljebb csak alacsony hormon tartalmú, illetve progeszteron tartalmú fogamzásgátlót alkalmazzanak. Emellett gyakrabban vegyenek részt kardiológiai szűrővizsgálatokon.
Milyen gyógyszerek ajánlhatók migrénben szenvedő betegeknek?
Migrénes roham megszüntetésére az ún. egyszerű fájdalomcsillapítók is hatásosak lehetnek. Migrénben általában nagyobb adagokra van szükség: Algopyrin-ből 2 tabletta, Flector Rapid-ból min. 50 mg, Algoflexből 400 mg, Apranax-ból 500 mg az egyszeri adag. Alkalmazhatók a koffeines és egyéb kombinációk is. Ha ezek a gyógyszerek nem hatásosak, használhatók a szerotoninreceptorokra ható ún. triptánok (érszűkítő hatásuk miatt nem adhatók súlyos szívbetegségben, agyvérzés vagy szívinfarktus után, kezeletlen magas vérnyomásban, és óvatosan adhatók terhességben). Leghatékonyabb közülük a Relpax, vagy Tildaton.
Fejfájásritkításra gyógyszeres és nem gyógyszeres lehetőségeink is vannak. Ez utóbbiakra (pl. a migrénpiercingre vonatkozóan) nincs tudományos adat. Hatékony lehet viszont a rendszeres mozgás, relaxációs gyakorlatok, a rendszeres életmód. Ezek ténylegesen ritkíthatják a rohamokat.