Egy 2020-as átfogó tanulmányban a kutatók összesen 121 vizsgálat eredményeit összegezték, amelyekbe közel 22 ezer túlsúlyos vagy elhízott felnőttet vontak be. A résztvevők átlagosan 6 hónapig követték 14 népszerű diéta egyikét, köztük a DASH-t és a mediterrán diétát.
Az eredményekből kiderült, hogy mindkettő hatékony, mert hosszú távon könnyebben tarthatók, mint az egyéb diéták. Emellett csökkentik a különféle krónikus betegségek kialakulásának esélyét. E diéták legnagyobb előnye a szakemberek szerint abban rejlik, hogy bizonyos típusú élelmiszerek - például a friss gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék és halak - étrendbe iktatásával hosszú távon változatosabbak, vonzóbbak és fenntarthatóbbak, mint azok a diéták, amelyek egyes ételek étrendből való teljes kiiktatásán alapulnak. A DASH-, és a mediterrán diéta egyaránt az étkezési szokások megváltoztatásával jár, ám mindkettő rugalmasan alkalmazkodik az egyéni igényekhez
Mediterrán diéta
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a mediterrán országokban élnek a legegészségesebb emberek. Étrendjük példaértékű, melynek elsajátítása ráadásul roppant egyszerű.
A mediterrán népek étrendje és életmódja valóban példaértékű. Itt a legmagasabb a lakosság átlagéletkora, míg a szív- és érrendszeri problémák és a daganatos betegségek száma alacsonynak mondható. Mindez épp ellenkezője a magyarországi egészségügyi statisztikáknak.
A mediterrán diéta sok zöldségen, gyümölcsön, halon, valamint zsírokban gazdag magvakon és olívaolajon alapul. Az utóbbi években világszerte népszerű táplálkozási trenddé vált. Ez az étrend nemcsak ízletes, de igen egészséges is: rostokban és egészséges zsiradékokban gazdag, az állati helyett nagyobb arányban tartalmaz növényi fehérjéket, emellett vitamin- és antioxidánstartalma is kiemelkedő.
A mediterrán étrend az antioxidáns hatású vegyületek hosszú sorát tartalmazza, melyek hatásai nélkülözhetetlenek egészségünk megőrzése céljából. A zöldségeken és gyümölcsökön kívül ilyen vegyületeket tartalmaznak a növényi olajok, az olajos magvak, a hüvelyesek, a tengeri halak és a vörösbor is. Részt vesznek az immunrendszer erősítésében, gyulladáscsökkentők, baktériumölő és antiallergén hatásúak, daganatos elfajulás ellen hatnak, érfalerősítők, a menopauza panaszait enyhítik, az érzékszerveket erősítik, lassítják az öregedés tüneteit, és támogatják az idegrendszer működését.
Több kutatás is foglalkozott már az egészségre gyakorolt hatásával.
Egy vizsgálat a mediterrán táplálkozás és a jellemzően idős korban kialakuló betegségek kapcsolatát vizsgálta. Több mint ötezer, 65 évnél idősebb ember étrendjét és egészségi állapotát követték nyomon nyolc évig. A kapott eredményeket más kutatásokkal is összevonták, így összesen 12 ezer ember étrendjét és egészségét vizsgálták meg. Mint kiderült, az étrend - mérsékelt borfogyasztás mellett - 25 százalékkal csökkenti a korai halálozás kockázatát számos betegség esetén. Akik pedig így étkeznek, átlagosan hosszabb életre is számíthatnak. A kutatók szerint minél tovább követi valaki ezt a diétát, annál nagyobb eséllyel érvényesülnek pozitív hatásai.
Egy több mint 10 ezer nő adatait vizsgáló kutatás szerint azok, akik mediterrán étrenden élnek, 40 százalékkal nagyobb eséllyel maradnak egészségesek 70 éves koruk után is.
Egy érdekes vizsgálatban 9 éven át követtek 38 középkorú nősténymajmot és véletlenszerűen választották ki, melyik fog az egyik vagy a másik étrenden élni. A kutatók emberi étrendek alapján állították össze a majmok menüjét: a nyugati diétában a fehérjék és a zsírok leginkább állati eredetűek voltak, míg a mediterránban növényiek. A két csoport kutatás előtti testtömege és testzsírszázaléka hasonló volt. Az állatok a vizsgálat ideje alatt annyit ettek, amennyit akartak.
A mediterrán étrendet fogyasztó csoport kevesebb kalóriát vitt be, kisebb súlyú volt és testzsírja is kisebb százalékot tett ki, mint a nyugati étrendet követő csoport. Ez az első kísérleti bizonyítéka annak, hogy nyugati étrendhez képest a mediterrán diéta megóvhat a túlevéstől, az elhízástól és a korai cukorbetegségtől.
A mediterrán étrend megóvta az állatokat a nem alkoholos eredetű zsírmájbetegségtől is, amely májzsugorodáshoz vagy májrákhoz vezethet. Ez a megállapítás azért bír nagy jelentőséggel, mert egyes számítások szerint 2030-ra az amerikai felnőttek egyharmadát diagnosztizálhatják nem alkoholos eredetű zsírmájbetegséggel.
A nyugati étrend összetevőit a nagy élelmiszeripari cégek fejlesztették különlegesen ízletessé, hogy ellenállhatatlan legyen és túlfogyasztásra ösztönözzön. A mediterrán étrend fogyasztásával azonban az ember anélkül élvezheti az ételeket, hogy túl sokat fogyasztana belőlük.
DASH diéta
A DASH (Dietary Approches to Stop Hypertension) valójában egy mozaikszó, melynek jelentése: diéta a magas vérnyomásmegállításának elősegítésére. A kutatások alapján a diéta nem csak elnevezésében, hanem módszerében is valóban csökkenti a vérnyomást, illetve a koleszterinszintet is, ezáltal támogatva a szív munkáját. Az étrend annyira hatásosnak bizonyult, hogy még azoknak is ajánlják, akiknek semmilyen szívproblémájuk nincs, ugyanis segít a testsúly csökkentésében is, hiszen egy egészséges étkezési forma, melyben sok zöldséget, gyümölcsöt és alacsony zsírtartalmú tejterméket lehet enni, miközben visszaveszünk a zsíros, koleszterindús és édes ételekből.
Bizonyítékokon alapuló egészségügyi előnyök
A DASH diétát alaposan tanulmányozták. Az étkezési tervet bevezető eredeti tanulmány 1997-ben jelent meg, és kimutatta, hogy az étrend segített csökkenteni a magas vérnyomást a normál vérnyomású embereknél, és még jobban csökkentette a magas vérnyomásban szenvedőknél.
Az eredeti tanulmány bemutatása óta az újabb kutatások megerősítették az eredményeket. Valójában egy 2016-os elemzés szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy “a DASH diétás megközelítés lehet a leghatékonyabb diétás intézkedés a magas vérnyomásos és prehipertóniás betegek vérnyomásának csökkentésére magas színvonalú bizonyítékok alapján.”
És azok, akik követik az étkezési tervet, más egészségügyi előnyökre is számíthatnak. További kutatások kimutatták, hogy a DASH-diéta segít csökkenteni az LDL-koleszterinszintet, és javíthat más szív- és érrendszeri kockázati tényezőket is. A DASH-diéta hatékony kezelési stratégiának bizonyult a cukorbetegség kezelésére, és a kutatások azt is kimutatták, hogy a DASH-diéta csökkentheti a köszvény kockázatát férfiaknál.
A kifejezetten a DASH-diétát támogató tanulmányok mellett a kutatások folyamatosan azt találták, hogy a cukorbevitel csökkentése, az erősen feldolgozott, nátriumban gazdag élelmiszerek elhagyása, valamint a gyümölcsök és zöldségek bevitelének növelése számos egészségügyi előnyhöz vezet.
Hozzáférhető
A DASH diétán ajánlott ételek szinte bármelyik szupermarketben könnyen megtalálhatók. A program követéséhez nincs szükség nehezen beszerezhető összetevőkre, élelmiszerekre, kiegészítőkre vagy előfizetésekre.
Ezenkívül a kereskedelmi étrendekkel ellentétben minden, amire szüksége van a program elsajátításához, ingyenesen elérhető az interneten. A National Institutes of Health források széles skáláját kínálja, beleértve az ajánlott adagok teljes útmutatóját, az étkezési terveket, a nátriumbeviteli ajánlásokat, a kalória-útmutatókat, a tipplapokat és a recepteket.
Számtalan szakácskönyv, weboldal és okostelefon-alkalmazás is foglalkozik ezzel az étkezési stílussal. És mivel jól kutatták és széles körben népszerűsítették az orvosi közösségben, ez egy olyan diéta, amelyet egészségügyi szolgáltatója valószínűleg ismer. Tehát, ha kérdései vannak azzal kapcsolatban, hogy kövesse-e a tervet vagy sem, akkor valószínűleg jól fel vannak szerelve, hogy tanácsot adhassanak.
Csökkentsük a sót!
A túl sok só hatására ugyanis a folyadék felhalmozódik a szervezetben, ami extra nyomással nehezedik a szívre. A DASH-sel a nátriumot akár napi 2300 vagy 1500 mg-ra mérsékelhetjük, egészségi állapottól, kortól, illetve a betegségektől függően. Íme, néhány mód, hogyan csökkenthetjük:
- Válasszunk alacsony nátriumtartalmú vagy attól mentes ételeket és fűszereket.
- Ügyeljünk a savanyított, füstölt vagy sóban pácolt élelmiszerekre!
- Korlátozzuk a feldolgozott élelmiszereket, ezekben gyakran magas a nátriumtartalom.
Együnk elegendő gabonát!
Teljes értékű gabonát együnk, például teljes kiőrlésű kenyeret, barna rizst, teljes kiőrlésű gabonaféléket, zabpelyhet, teljes kiőrlésű tésztát és sótlan perecet vagy pattogatott kukoricát, ez a rostbevitel megfelelő módja. A rosttartalom segít a koleszterinszintet csökkenteni, és tovább tart a teltség érzése. A napi 2000 kalóriás étrendhez együnk naponta hat-nyolc adagot. Egy alkalommal legyen benne egy szelet kenyér, 3 deka száraz gabonaféle, vagy fél bögre teljes kiőrlésű, főtt tészta, rizs vagy zabpehely (kb. akkora, mint egy fél baseball labda).
Töltsük meg a tányérunkat zöldséggel!
A zöldség rostot, vitaminokat és ásványi anyagokat biztosít. Nincs bennük sok kalória vagy zsír. A vérnyomás szabályozásához naponta együnk négy-öt adag zöldséget, ami fél bögre főtt vagy nyers zöldségből, 1 bögre nyers leveles zöldségből vagy fél bögre zöldségléből áll alkalmanként. Ha eddig nem voltunk túl nagy zöldségevők, kezdjük úgy, hogy az ebédhez és a vacsorához salátát teszünk.
Ne felejtsük el a gyümölcsöt!
A gyümölcsök sok rostanyagot és vitamint kínálnak, ami jó a szívnek. Káliumban és magnéziumban is bővelkednek, ami csökkenti a vérnyomást. Együnk minden nap négy-öt adag gyümölcsöt. Egy alkalommal egy közepes almát vagy narancsot, vagy fél bögre fagyasztott, friss vagy konzervgyümölcsöt. Fél vagy egy egész bögre gyümölcslevet, vagy negyed bögre aszalt gyümölcsöt, ami szintén egy adagnak számít. Próbáljunk a reggeli gabonapehelybe egy banánt vagy bogyós gyümölcsöt tenni, vagy desszertnek gyümölcsöt enni.
Együnk egy kis joghurtot!
Az alacsony zsírtartamú vagy -mentes tejtermékek a kálcium és a fehérje kitűnő forrásai, amelyek segítenek karbantartani az egészséges vérnyomást. Próbáljunk meg naponta két-három adag tejterméket enni. Válasszunk fölözött vagy 1%-os tejet, vajat és sovány vagy zsírmentes sajtot, illetve joghurtot.
Vegyünk sovány húsokat és halakat!
Továbbra is ehetünk húst, csak győződjünk meg róla, hogy sovány legyen. A hús jó fehérje- és magnéziumforrás. Bőr nélküli csirke és hal is szerepelhet a menüben. Korlátozzuk napi hat adagra vagy annál kevesebbre. Egy adag 3 deka főtt hús, hal, szárnyas vagy egy tojás. Korlátozzuk a tojássárgáját, ne legyen négynél több hetente.
Együnk dióféléket és hüvelyeseket!
A diófélék, a hüvelyesek és a magok magnéziumban, fehérjében és rostban gazdagok. A dió tele van omega-3 zsírsavval, ami segít a szívbetegségek kockázatát csökkenteni. Együnk jó étvággyal hetente öt adagot ezekből az élelmiszerfélékből. Ez lehet egyharmad bögre dióféle, 2 evőkanál mag vagy fél bögre főtt száraz bab vagy borsó alkalmanként. Ropogtassunk el egy jó marék magot vagy diófélét, vagy szórjunk babot a salátákba vagy levesekbe.
Csökkentsük a zsírokat és olajokat!
Ha túl sok zsiradékot eszünk, az magas koleszterinszintet és szívbetegségetokoz. A DASH étrenddel napi két-három adagra korlátozzuk a zsír- és olajbevitelt. Egy adag 1 kiskanál margarin vagy növényi olaj, 1 evőkanál majonéz vagy 2 evőkanál alacsony zsírtartalmú salátaöntet. Főzéshez használjunk növényi olajat, például olíva- vagy repceolajat a vaj helyett.
Vizsgáljuk meg az édességet!
Nem kell minden édességet kihagyni, de meg kell próbálni hetente öt vagy annál kevesebb adagot enni. Ez 1 evőkanál cukor vagy dzsem, 1 bögre limonádé lehet egy alkalommal. Olyan édességet válasszunk, ami alacsony zsírtartalmú, mint a zselatin, a kemény cukorka vagy a juharszirup. A magas zsírtartalmú édességek helyett próbáljuk az alacsony zsírtartalmú fagylaltot gyümölccsel enni.
Nehézségek
Azok, akik tipikus nyugati étrendet esznek, nehezen tudnak alkalmazkodni a DASH-tervhez. És még ha nem is esznek feldolgozott ételeket, sokak számára nehéz leszokni a sózó szokásokról. A DASH diéta során nincs szükség kalóriaszámlálásra. Vannak azonban ajánlott kalóriacélok, amelyek meghatározzák az egyes élelmiszercsoportok számára megengedett adagok számát. A DASH-diéta megfelelő követéséhez meg kell mérnie az adagokat, és meg kell számolnia a különböző kategóriákba tartozó ételek adagjait. Ez a folyamat ugyanolyan fárasztó lehet, ha nem fárasztóbb, mint a kalóriaszámlálás.
Magyarországon öt-hatszázezer ismert cukorbeteg él. Legalább 75%-uk testtömegfelesleggel rendelkezik. Többletsúlyuk túlnyomórészt évekkel, évtizedekkel megelőzte a cukorbetegség felléptét, és annak kiváltásában döntő szerepet játszott.
Már ebből is következik, hogy a kövér cukorbeteg számára alapvető fontosságú (lenne) a testsúly csökkentése, lehetőség szerint normalizálása. Minél korábban kerül erre ugyanis sor, annál jelentősebben javulnak az egyén életkilátásai: kedvező esetben még maga a cukorbetegség is visszafejlődhet, de legalábbis könnyebben egyensúlyban tarthatóvá válhat. Tehát a kövér cukorbeteg legfőbb kezelési eszköze az étrendi kezelés, a diéta.
De milyen is legyen ez az étrend?
Az étrend energiatartalma
Ez az első és legfontosabb szempont. A súlyfelesleggel rendelkező diabéteszes számára a lefogyás a legfontosabb elérendő cél. Tehát egy kövér diabéteszes egyénnek nemcsak a cukor (szénhidrát) fogyasztás mértékére kell ügyelnie. Jogosan kérdezheti a kedves olvasó, hogy akkor mennyi energiát kell naponta magához vennie egy kövér cukorbetegnek?
A súlyfelesleggel élő diabéteszes hölgyek számára fogyókúrájuk tartamára a 4200 kilojoule-t, azaz 1000 kilokalóriát tartalmazó étrend, a fogyókúrára javasolt cukorbeteg férfiak részére az 5900 kilojoule-t, azaz 1400 kilokalóriát tartalmazó menü javasolható. Ezen diétáknak lényegében semmiben nem kell különbözniük a nem cukorbeteg fogyókúrázó számára javasolható, kiegyensúlyozott, egészségesnek mondható étrendektől.
Meg kell jegyezni, hogy ha bárki a fogyókúrát befejezi, és az energiaszegény étrendet egy másikkal váltja fel, soha többé nem ehet annyit, mint például fiatal korában, amikor testsúlya normális volt. Energiabevitelét ugyanis csupán 20-30 százalékkal növelheti a visszahízás veszélye nélkül, mert egy lefogyott kövér ember - még ha testsúlyát teljesen normalizálta is - soha nem válik valódi sovánnyá, hanem mindig "lefogyott kövér", azaz visszahízásra hajlamos marad. Ez a szabály egyaránt áll a cukorbeteg és az anyagcsere szempontjából egészséges egyénekre.
Milyen legyen a fogyókúrás cukorbeteg étrend összetétele?
Évtizedeken át a zsír- és fehérjedús, egyszersmind szénhidrátszegény étrendet javasolták cukorbetegeknek (amelyről bebizonyosodott, hogy egyrészt nagyon hizlal, másrészt fokozza az érelmeszesedés ütemét). Ezzel szemben ma világszerte a zsírban és fehérjékben szegény, viszont szénhidrátokban dús diétát tartják optimálisnak cukorbetegek számára.
Önmagában csupán a szénhidráttartalomra koncentrálás félrevezető, mert ha az energiatartalmat nem határozzuk meg, egyrészt nem biztosíthatjuk az optimális tápanyag-összetételt, másrészt a cukorbeteg önkéntelenül is átlépi az energiahatárt, hiszen úgy véli, ami nem szénhidrát, abból bármennyit ehet (például "húst hússal"). Ez a szemlélet még ma is - amikor, sajnos, egyre többen már nem engedhetik meg maguknak, hogy tetszés szerinti mennyiségű húsárut fogyasszanak - komolyan veszélyeztetheti a fogyókúra sikerét. Ugyanis hiába nem emeli valamely zsírdús húskészítmény vagy sajt a vércukrot, azzal, hogy bevitele megakadályozza a fogyást, gátolja az anyagcsere javulását. Ezért minden cukorbetegnek azt ajánlom, hogy maximálisan kerülje a zsíros húsok és tejtermékek fogyasztását, helyettük részesítse előnyben a sovány húsárukat (azokat is kis mennyiségben). A vaj helyett kevés margarint, zsír helyett étolajat használjanak. Ezen túlmenően még a fogyókúrázó cukorbetegeknek előnyben kell részesíteni a zsiradékkímélő konyhatechnika (teflon, alufólia, grillezés, roston sütés stb.) alkalmazását.
Naponta legalább öt étkezés kívánatos, és mindegyik tartalmazzon szénhidrátot.
Szabályként kell elfogadnunk, hogy minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia.
Kerülni kell a vércukrot gyorsan emelő élelmiszer, étel, ital fogyasztását
Ezalatt régen a cukros ételek-italok fogyasztásának tilalmát értették, amely tilalom kövér cukorbetegek esetében ma is feltétlenül szem előtt tartandó. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a korábban ajánlott szénhidráttartalmú élelmiszerek nagy része majdnem olyan mértékben emeli a vércukrot, mint a répa- vagy szőlőcukor. A vércukrot kifejezetten emelő élelmiszereket ma magas glikémiás indexű élelmiszereknek nevezzük. Ilyenek például a malátacukor, a burgonyapürépor, a főtt burgonya, a méz, a gabonapelyhek (általában minden pelyhesítéssel szétroncsolt sejtfalú magas szénhidráttartalmú növényi termék), valamint minden cukros üdítőital. Ezek fogyasztása fogyókúrázni vagy hízni nem akaró cukorbeteg számára feltétlenül kerülendő.
A cukorbetegek szénhidrátfogyasztásának van egy trükkje: olyan ételeket kell választani, amelyek rostokban és/vagy fehérjékben is gazdagok, ennek hatására ugyanis lelassul a szénhidrátok emésztése és feldolgozása, azaz lassabban emelkedik avércukorszint-tanácsolja a prevention.com.
Lencse és bab
A lencsében és a babban például sokfehérjeés rost is található - egy fél bögrényi főtt lencsében például 19 gramm szénhidrát, 9 gramm fehérje és 8 gramm rost található. Érdemes tudni, hogy a konzervbabot is ugyanolyan bátran használhatjuk, mint a fejtettet, de előtte áztassuk be, így ugyanis megszabadulhatunk a konzervbab nátriumtartalmának mintegy 40 százalékától.
Borsó
A borsófajták fehérje- és rosttartalma szintén jó: egy bögrényi zöldborsóban például 21 gramm szénhidrát, 8 gramm protein és 7 gramm rost van. Emellett a napi szükséglet nagyjából ötödét tartalmazzák C-, K- és B1-vitaminból, mangánból, rézből, foszforból és folsavból is: ezek mindegyike fontos a szervezet egészséges működéséhez. Egyes kutatások azt állítják, hogy a mangán és a C-vitamin segít mérsékelni a diabétesszel kapcsolatos érproblémákat is.
Alma
Mind az alma, mind pedig a körte gazdag rostban: egy közepes almában 19 gramm szénhidrát és 3 gramm rost található. Ha ezekhez eszünk némi mogyorót vagy mandulát is, akkor a fehérjék miatt a vércukor váltakozása még stabilabb lehet. Vigyázni kell azonban az almalével és az aszalt almával: ezekben a nyers gyümölcsnél jóval több cukor van.
Bogyók
A földiszeder, málna, eper és áfonya a többi gyümölcshöz képest sokkal kevesebb cukrot tartalmaz és sok rost is van bennük, egy bögrényi áfonyában például 21 gramm szénhidrát és 4 gramm rost. Emellett fenolok, flavonoidok és antocianinok is találhatóak bennük, amelyek immunrendszerünket serkentik. Ez pedig fontos a cukorbetegeknek, mivel a megfázások és más betegségek megemelhetik vércukorszintet.
Édesburgonya
Nemcsak lassabban emésztjük az édesburgonyát a hagyományoshoz képest, hanem rosttartalmának köszönhetően (egy bögrényiben 4 gramm van) lassabban is emeli meg vércukrot - ráadásul béta-karotin is van benne. Egy adag édesburgonya teljes egészében fedezi szükségleteinket.
Görög joghurt
A görög joghurtban nemcsak laktózból származó szénhidrátok vannak, hanem a kellő mennyiségű protein és kálcium is. A csontok egészségét biztosító kálcium pedig kifejezetten fontos a cukorbetegeknek, akiknek általában gyengébb a csontsűrűségük. Egy bögrényi zsírmentes görög joghurtban 7 gramm szénhidrát, 18 gramm fehérje és a napi kálciumszükséglet 20 százaléka található.
Bulgur
Egy bögrényi bulgurban 25 gramm szénhidrát, 6 gramm rost és 4 gramm fehérje található. Ez az egyik legegészségesebb gabonaféle, ráadásul gyorsan - 10 perc alatt - és egyszerűen elkészíthető.
Teljes kiőrlésű tészta
Hiába ostorozzák sokan a tésztaféléket, a teljes kiőrlésűből remekül be tudjuk gyűjteni a B-vitaminokat, a folsavat, magnéziumot és szelént, valamint a rostokat is. Fontos azonban mértéket tartani. Attól ugyanis, hogy valami teljes kiőrlésű, még nem ehetünk többet belőle. Egy bögrényi teljes kiőrlésű tésztában 40 gramm szénhidrát és 6 gramm rost található - ha ez van a tányérunkon, pakoljunk mellé keményítőmentes zöldségeket, például gombát, brokkolit, paprikát vagy cukkinit és fehérjének némi sovány húst.
Gyümölcsök szénhidráttartalma
Cukorbetegek számára is mérvadó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) immár közel három évtizede közzétett ajánlása, amely napi mintegy 40 dekagrammnyi zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolja. A WHO szerint ekkora mennyiséggel már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, illetve azelhízáskockázata. A tudományos társaságok ajánlásai azóta is ekkora vagy ennél egy valamelyest nagyobb napi bevitelt javasolnak. A cukorbetegeknek azonban ezt a mennyiséget úgy el kell beosztaniuk, hogy arányaiban több zöldség szerepeljen az étrendjükben, mint gyümölcs, illetve hogy ne egyszerre fogyasszák el az ajánlott mennyiséget, hanem arányosan felosztva azt az egyes étkezések között. A reggeli és kora délelőtti órákban, illetve késő este pedig érdemes kerülni a gyümölcsöket.
Fontos megemlíteni, hogy a gyümölcsöket összetételük alapján rendszertanilag a friss, lédús gyümölcsök (például alma, cseresznye, málna) és a száraztermésű, héjas gyümölcsök (például dió, mogyoró) csoportjába soroljuk. Ennek megfelelően kémiai összetételük, tápanyagtartalmuk is különböző: előbbi csoport tagjainak szénhidráttartalma 2-25 százalék között mozog, míg a száraztermésű gyümölcsök cukortartalma ennél jóval alacsonyabb, 10 százalék körüli.
Gyümölcsfogyasztási kisokos
A gyümölcsöket lehet egy-egy étkezés befejező fogásaként, desszertként enni, de fogyaszthatók önállóan, délutáni kisétkezésre is. Érdemes egészben, azaz darabolás, pépesítés, turmixolás nélkül tálalni ezeket, hiszen ezek a konyhai eljárások mind-mind emelik a glikémiás indexet, azaz gyorsítják a szénhidrátok felszívódását. Egy-egy étkezés alkalmával maximum két adag gyümölcs elfogyasztása javasolt. Egy adag egy maréknyi málnának, meggynek vagy egy ökölnyi méretű almának, narancsnak felel meg. Ettől függetlenül érdemes minden gyümölcsöt legalább egyszer lemérni, majd kiszámolni, hogy pontosan mekkora adag fogyasztható egy-egy étkezés alkalmával.
A cukrozott befőtteket, lekvárokat, aszalt gyümölcsöket, gyümölcspépeket és gyümölcsleveket mindenképpen jobb, ha kerülik.
Jó okunk van azt állítani, hogy a cukorbeteg - beleértve a fogyókúrázót is - semmilyen speciális diétát nem igényel, vagy legalábbis nem lényegesen különbözőt attól az étrendtől, amely - mint az "egészséges táplálkozás alkotóeleme" - bárkinek ajánlható.
Fenti szempontok folyamatos szem előtt tartásával a cukorbetegek többsége pusztán étrendi eszközökkel többet érhet el, mint megelőzően akár többféle gyógyszerkészítmény alkalmazása révén.
A nehéz, zsíros, fűszeres ételek megterhelik az epét. Az epekímélő diéta zsírkontrollja nemcsak epebetegeknek hasznos, hanem mindenkinek, aki egészségesebben szeretne táplálkozni.
Kevéssé ismert, hogy az epe nem az epehólyagban termelődik, hanem a májban, ahonnan az epevezetéken keresztül jut az epehólyagba. Az epehólyag izomzata szabályozza, hogy mennyi epe jusson tovább a patkóbélbe, mennyire van szükség az emésztéshez.
Csökkentsük a zsírbevitelt!
Mivel az epe a zsírok feldolgozásában játszik főszerepet, epekímélő étrend esetén a zsírbevitelt kell erőteljesen csökkenteni.
Általánosságban elmondható még, hogy a szénhidrátok közül a könnyen felszívódó fajtákat válasszuk, a rizst, a mézet, és amennyiben engedélyezett, a gyümölcs- és a zöldségleveket, a kompótféléket, a nyers gyümölcsöket.
Használjunk kevesebb olajat, és válasszunk növényi zsiradékot, hogy csökkentsük a koleszterinszintet, amely összefügg a kőképződéssel. Olajban sütés helyett pároljunk, főzzünk.
Kerülendő a szalonna, a tejszín, a zsíros hús, a vajas krémek, a csokoládé.
Cukorral is óvatosan
A cukor és más édességek sem ajánlottak, mert izgatják a gyomor és a belek nyálkahártyáját. A zöldség- és főzelékfélék rosttartalmuk miatt jó hatással vannak a bélműködésre, segítenek az epebetegekre jellemző székrekedés elkerülésében. A puffasztó fajtákat főzzük fedő nélkül, így elkerülhetjük a kellemetlen panaszokat!
Érdemes naponta többször kis adagokat fogyasztani, így az epehólyag ki tud ürülni.
Mikor kell szigorú diéta?
Akut epehólyag-gyulladás vagy epeköves roham után szigorú koplalásra van szükség, folyékony táplálékok fogyasztására. Ezek lehetnek: tea, rántott leves olaj nélkül, natúr zöldségpüré, gyümölcslevek. Később fokozatosan át lehet térni a szilárd, zsírszegény, növényi eredetű ételekre.
Az epebetegek kerüljék az erős fűszereket, a paprikát, a hagymát, a kelt tésztát, a hideg italokat és az alkoholt.
Miket együnk?
Javasolt ételek: héjában főtt vagy sütőben sült burgonya, főtt rizs, főtt dara. Ha nem okoz panaszt, fogyaszthatjuk a sovány tejterméket is, elsősorban az aludttejet, a joghurtot és a kefirt.
Szintén fogyasztható - ha bírjuk - tojás, vaj, margarin, saláta, paradicsom, gomba, mustár és rostos gyümölcslé.
A húsokat főzzük, pároljuk vagy grillezzük. Kerülendők: a zsírban sült, rántott, pirított, füstölt vagy panírozott húsok, a liba, a kacsa, a sertés, a szarvas, a zsíros halfélék, a belsőségek és a kolbász.
Diéta hasmenés idejére
Nincs ember, aki ne ismerné a hasmenést és annak kellemetlen velejáróit. Egyik napról a másikra képes szinte minden előjel nélkül lecsapni ránk, diétára és pihenésre kényszerítve bennünket.
Mi történik hasmenéskor?
A hasmenés önmagában nem egy betegség, hanem valamilyen elváltozásnak a tünete. Röviden úgy definiálhatnánk, hogy naponta gyakran jelentkező, nagyobb mennyiségű, híg székletürítés, mely lehet állandó, visszatérő, vagy akut jelenség. Kísérheti láz, hányinger, hányás, hascsikarás, puffadás, levertség.
Számos betegség vagy állapot meglétére utalhat, ezért ha több napig tart vagy rendszeresen jelentkezik, illetve ha súlyosabb kísérő tünetekkel (gennyes, véres vagy fekete széklet, magas láz) társul, feltétlen utána kell járni a kiváltó oknak. Ezek lehetnek például:
- vírusos vagy bakteriális fertőzések
- táplálékallergiák
- pajzsmirigy fokozott működése
- bizonyos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa, irritábilis bél szindróma)
- emésztési zavarok (pl. epe-, máj-, vagy hasnyálmirigy betegségek)
- az emésztőrendszer hirtelen, nagy mennyiségű, nehéz, zsíros, fűszeres ételekkel való megterhelése
- ételmérgezés
- természetes édesítőszerek használata arra érzékenyeknél (pl. szorbit, xilit)
- magnézium, vagy C-vitamin-tartalmú étrend-kiegészítők túlzott fogyasztása
- gyógyszerek mellékhatása
- idegesség, stressz
Hasmenés esetén az alábbi étrend betartása szükséges:
- könnyen emészthető ételek (zsírszegény, durva rost mentes) fogyasztása
- tejcukormentesség
- a túlzott cukor és édesítőszer használatának kerülése
- kímélő fűszerek használata
- gyakori kis étkezések
- egyéni érzékenység figyelembevétele
- szükség esetén a társbetegség diétás jellemzőinek figyelembevétele
A diéta felépítése
Ha diétát vagyunk kénytelen tartani, azt a következőképpen építsük fel:
Első nap
Az émelygés és étvágytalanság miatt ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, hogy koplalunk. Tehermentesítve az emésztőrendszerünket, támogatjuk a felgyógyulás ütemét. Fokozott figyelmet kell, hogy kapjon viszont a megfelelő folyadékbevitel!
Második nap
Komolyabb háttérbetegség megléte nélkül a tünetek rendszerint enyhülnek, akár meg is szűnhetnek. Az étvágy bár kezd visszatérni, mégis óvatosan kell bánni az ételek megválasztásával. Fokozatosan érdemes visszaépíteni a nyersanyagokat, egyszerre csak kis mennyiséget fogyasztva. Jó választást jelent a rizs-, vagy zabnyákleves, főtt burgonya, főtt rizs, sárgarépa főzve, esetleg pürésítve, vizes burgonya- vagy sütőtökpüré, alma és birsalma kompót (pici mézzel), -püré, -leves, sült alma, vizes (olajmentes) búza- vagy kukoricadara, világosra pirított kenyér, pászka, puffasztott rizs, köles, buláta, stb.
Harmadik naptól
Mindenképpen kerülni kell a túl zsíros, túl fűszeres ételeket az elkövetkező napokban és még mindig csak kis mennyiségeket fogyasszunk, alkalmanként. Vissza lehet forgatni az étrendünkbe a sovány húsokat, tejtermékeket, kevésbé puffasztó zöldségféléket, de kímélő (kevés olaj felhasználásával) konyhatechnológiai eljárásokkal elkészítve.
Ajánlott nyersanyagok a koplalás utáni napokra (egy hétig):
Sovány húsok: sertés (karaj, comb), marha (vesepecsenye, felsál), csirke, pulyka, házinyúl, borjúcomb, soványabb halak (pl. tonhal, makréla).
Tejtermékek: kefir, natúr joghurt, sovány sajtok, sovány túró.
Zöldségek: burgonya, csicsóka, répafélék, brokkoli, cukkini, padlizsán, patisszon, tök, cékla, saláták.
Gyümölcsök: alma, birsalma, banán, őszibarack, citrom, narancs, grapefruit (citrusféléket inkább facsarva).
Fűszerek: borsikafű, kapor, kömény, ánizs, zsálya, fahéj, petrezselyemzöld, zellerzöld, babérlevél, rozmaring, édes fűszerpaprika, kakukkfű, vanília, majoránna, bazsalikom, szurokfű.
Gabonaipari termékek: darák, köles, hajdina, árpagyöngy, fehér rizs, zsemlemorzsa, száraztészta, fehér-, vagy félbarna kenyér, zsemle, pászka, puffasztott és extrudált termékek.
Egyéb jótanácsok
Nyugtassuk, fertőtlenítsük bélrendszerünket és enyhítsük a hasmenést gyógyteákkal. Szakember segítségével teakeveréket állíthatunk össze olyanokból, mint szeder-, szamóca-, vagy málnalevél, apró bojtorján, fekete áfonya, kamilla, teacserje, lósóska, réti fűzény. Kerüljük az alkohol és a kávé fogyasztását! A hasmenés megszűnése után segítsük a bélflóra regenerálódását élőflórás joghurt, vagy gyógyszertári probiotikumok fogyasztásával.
Habár folyamatosan csökken a kumarinokat (Syncumar, Warfarin, Marfarin) szedők száma az új típusú véralvadásgátlók terjedésével, még mindig sokan kapják.
A véralvadáshoz szükséges egyik fehérje, a prothrombin képződéséhez K vitamin kell. A kumarinok azonban gátolják a K vitamin hatását, ezért az azt szedőknek nehezebben alvad a vére.
Ha túl sok kumarint szed valaki, akkor nagyon a gátolt a vér alvadása, azaz veszélyesen vérzékennyé válik, ha viszont túl keveset, akkor még könnyebben kaphat újból trombózist a nem kellő mértékű véralvadásgátló hatása miatt.
Ezért a cél az, hogy meghatározott mértékű alvadásgátlást hozzunk létre. Ezt úgy érjük el, hogy egyénileg kiválasztjuk azt a kumarin adagot, amely a prothrombin szintet az eredeti (normál) érték 20 és 30%-a közé csökkenti, illetve az ebből származtatott INR értéket 2-2,5 közé.
Tapasztalat szerint a betegekben nagyon különböző az a kumarin mennyiség, amivel ez elérhető. A különbözőséget több tényező okozza, de az egyik az, hogy az emberek különböző mennyiségben fogyasztanak K vitamin tartalmú élelmiszert. Mivel a kumarin a K vitamin ellen hat, nyilvánvaló, hogy ha valaki olyasmit eszik, amelyben sok a K vitamin, több kumarint kell szednie.
Amikor a kórházban beállítjuk az egyéni kumarin adagot, akkor az a kórházi koszthoz viszonyítva megfelelő: ha a beteg otthonába távozik és megváltozik az étrendje, változik a kumarin-szükséglete is: rendszerint emelni kell az adagot, hiszen odahaza általában több gyümölcsöt, paradicsomot, salátát fogyasztanak.
Betegeinkben is tapasztaltuk, hogy mennyire befolyásolja a diéta a kumarin szükségletet: ha valaki egyszerre sok zöldséget vagy gyümölcsöt evett (melyekben sok a K vitamin) megemelkedett a prothrombin szint, és emelünk kellett a kumarin adagját, hogy ismét a 20 és 30% közé csökkenjen. Ezért rendszeresen figyelmeztettük a betegeket, hogy kerüljék az egyszerre nagyobb mennyiségű zöldség-gyümölcs fogyasztását.
A különböző életfolyamatokhoz mindenképpen szükséges valamennyi K vitamint a szervezetünkbe juttatni. Ennél a minimális szükségletnél (ami napi 20-40 mikrogramm) jóval többet (kb. 5-10 szeresét) tartalmaz a normális, napi táplálék.
Egy egyéni napi kumarin adag épp annyi, ami ezt a rendelkezésre álló K vitamin mennyiségek kellő mértékben ellensúlyozza. Ha emelkedik a prothrombin szint, emelnünk kell a kumarin adagot is. Hogy ezt elkerüljük, az egyszerűség kedvéért a különböző tápanyagokat (ételeket) három csoportra osztottuk.
Az első csoportban azok az ételek (tápanyagok) vannak, amelyek K vitamin tartalma nagyon alacsony, ezek fogyasztása nem befolyásolja a prothrombin szintet és ezáltal a kumarin adagot sem. Ide tartoznak a húsfélék, hal, kenyér, burgonya, rizs, tésztafélék, sajt, tej.
Második csoportban azok szerepelnek, amelyek közepes mértékben tartalmaznak K vitamint, ezeket a szokásos mennyiségben fogyaszthatják a kumarint szedő betegek, ezekből egyébként a túlzott mennyiségek emelhetik meg a prothrombin szintet: vaj, étolaj, répaféleségek, gomba, uborka, zöldbab, alma, narancs.
Végül a harmadik csoportban vannak azok az ételek, amelyek fogyasztása mindenképpen korlátozandó (de nem teljesen eltiltott) mert magas a K vitamin tartalmuk. Ilyenek: a tojás, máj, saláta, spenót, karfiol, a málna, az eper, a paradicsom, a paprika, a brokkoli, a káposzta. Ezekre kell igazán odafigyelni, még ennél is fontosabb, hogy a korlátozott fogyasztás is egyenletes leegyen. Ezekből az ételekből kerülni kell a napi 10 dkg-nál nagyobb adagok fogyasztását.
Jelen tájékoztató nem szigorú előírás: segíteni és nem elriasztani akarjuk az alvadásgátló gyógyszert szedő betegeket. A kumarin rendszeres és jól ellenőrzött szedése olyan biztonságot jelent, ami mindenképpen megéri azt a kis odafigyelést amint írásunkkal segíteni kívántunk.
Ne feledjük persze, hogy a diéta csak az egyik tényező, amire valamelyest oda kell figyelnünk: a kumarinnal együtt szedett gyógyszerek is (más hatásmechanizmussal) befolyásolják a prothrombin-szintet, ezért mindig kérdezzük meg az ellenőrzést végző orvost, hogy nem kell-e módosítani a kumarin adagját.
Különösen arra kell odafigyelni, hogy a reumatológiai gyógyszerek fokozzák a kumarin hatást, ilyenek az Indometacin, Naprozyn, Voltaren, Aspirin stb.
Mivel a különböző gyógyszerek is különböző mértékben befolyásolják a kumarin hatását, ezért a legbiztonságosabb az, hogy az új gyógyszer szedésekor gyakoribbá tesszük az ellenőrzések számát.
A fájdalomcsillapítók közül az Algopirin, a Demalgon nem befolyásolják a Syncumar szedését, mint ahogy a közönséges antibiotikumok sem.
Az alkohol fogyasztása nagymértékben befolyásolja a Syncumar hatását, ezért az alvadásgátolt beteg ne fogyasszon szeszes italt.