2019. január 1-jétől bevezetésre került a „gyermekek otthongondozás díja” (GYOD) nevű ellátás, mely az önmagukat ellátni képtelen gyermeküket ápolók-gondozók számára biztosít támogatást. Tehát az ellátást nem a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy, hanem az őt ápoló, gondozó hozzátartozó kapja.
| ÁPOLÁSI DÍJ | GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA |
| Az állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos személy (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végző hozzátartozó ellátása. | Önellátásra képtelen gyermekét ápoló, gondozó szülők ellátása. |
| Jogosult: hozzátartozó | Jogosult: szülő, kivételes esetben a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó is megkaphatja. |
Ki lehet jogosult GYOD-ra?
A gyermek életkorától függetlenül az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki súlyos fogyatékosságából, tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről gondoskodik.
Az ápolásra, gondozásra szoruló személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó, ha az ápolt személy szülőjének GYOD-ra való jogosultságát korábban már megállapították, de
- a szülő meghalt,
- a szülői felügyeleti joga szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, vagy
- a szülő a gyermek ápolását saját egészségi állapota miatt nem tudja ellátni.
A GYOD megállapítása iránti kérelem a fentiek bekövetkezésétől számított három hónapon belül nyújtható be.
Mekkora támogatás adható a GYOD esetében?
2022-től az alábbi összeget kaphatja a GYOD-ra jogosult szülő, hozzátartozó:
| GYOD | havi bruttó összege |
| GYOD 1 otthon ápolt gyermek után | 200 000,- Ft |
| GYOD több otthon ápolt gyermek után | 220 975,- Ft |
Fontos tudni, hogy az ellátásból 10% nyugdíjjárulékot kell levonni. Azonban a saját jogú nyugdíjban részesülő személy a GYOD után nyugdíjjárulékot nem fizet.
GYOD mellett más állami ellátás
Főszabályként a GYOD összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult személy esetén a GYOD havi összegének és a másik pénzellátás bruttó összegének különbözete.
- GYOD-dal teljes összegben együtt folyósíthatóak az alábbi rendszeres pénzellátások:
- ha másik gyermekére tekintettel járó gyermekek után folyósítható ellátásban (pl. GYED, GYES) részesül,
- ha három vagy több kiskorú gyermek nevelése esetén gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesül.
Lehet a GYOD mellett keresőtevékenységet folytatni?
Az ellátás folyósítása mellett legfeljebb napi 4 órában, otthon történő munkavégzés esetén időkorlát nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.
Hol és hogyan nyújthatja be GYOD igénylését?
A GYOD-ot új ellátásként igénylőknek a kérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, az alábbi helyeken:
- a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál,
- a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál,
- a kormányablaknál.
A GYOD igényléséhez szükséges nyomtatványok papír alapon elérhetőek valamennyi járási hivatalnál, kormányablaknál és polgármesteri hivatalnál.
Elektronikus formában a nyomtatvány megtalálható az EMMI ügyfélszolgálati oldalán, a http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/, valamint a
http://csaladitudakozo.kormany.hu oldalakon.
Milyen dokumentumokat kell becsatolni a kérelemhez?
- 6 év alatti ápolt gyermek esetén a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolás kiállítására is jogosult szakorvos szakorvosi véleményétaz ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg állapotáról, illetve önellátási képességének mértékéről,
- 6. életévét betöltött ápolt gyermek esetén a háziorvos vagy házi gyermekorvos igazolását arról, hogy az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és
- ha a gyermek oktatási intézménybe jár (óvoda, köznevelési, felsőoktatási intézmény), az intézmény vezetőjének igazolását az intézményben való tartózkodás időtartamáról.
- életévét betöltött ápolt gyermek esetén nem kell csatolni a kérelem mellé a háziorvos igazolását, ha az ápolt gyermeknek fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára vagy rokkantsági járadékra való jogosultsága áll fenn.
A GYOD megállapításakor kit tekintünk önellátásra képtelennek?
Önellátásra képtelen a gyermek, ha a szakértő/szakorvos e tényt szakvéleményben megállapítja.
A képesség értékelése során az ápolt személynek csakis a betegségéből, fogyatékosságából eredő funkcióvesztése értékelhető, az életkorból adódó funkcióhiány nem.
A GYOD-dal összefüggésben végzett vizsgálat esetén az ápolt gyermek önellátásra képtelensége akkor áll fenn, ha az állapotvizsgálat során meghatározott 24 pontból legalább 8 pontot kap.
A tartós beteg állapot, vagy súlyos fogyatékosság fennállását a háziorvos milyen dokumentációk alapján igazolja?
- A rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata.
- A szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása.
- A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás.
- A sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.
Súlyosan fogyatékos személynek tekintjük azt, akinek
- segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezértkizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes,
- hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére ésspontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
- értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyosbetegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá
- aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagyközépsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9 - autizmus),
- mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogyhelyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes.
Hogyan állapítják meg a GYOD esetében az önellátási képességet?
Az önellátási képesség mértékét jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szakértelemmel rendelkező személy állapítja meg. A vizsgálat szempontrendszerét a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet rögzíti. A GYOD-dal összefüggésben végzett vizsgálat esetén az ápolt gyermek önellátásra képtelensége akkor áll fenn, ha az állapotvizsgálat során meghatározott 24 pontból legalább 8 pontot kap.
Fontos tudni, hogy
- 6 éves kor alatt külön vizsgálat nincs, az állapotvizsgálat eredményét is tartalmazó szakorvosi dokumentumot a GYOD megállapítása iránti kérelemhez mellékelten kell benyújtani.
- 6 éves kor felett a kérelem benyújtását követően kerül sor az állapotvizsgálatra. Ha a hivatal nem rendelkezik az állapotvizsgálat lefolytatásához szükséges szakértelemmel, akkor szakértőt rendel ki. A vizsgálat az ápolásra szoruló személy otthonában történik.
A szakértő az otthon gondozott személy önellátási képességeinek felmérése során a korábban benyújtott szakértői véleményekben, diagnózisokban foglaltakra is tekintettel van.
Mikor nem állapítható meg GYOD?
Ha a gyermek személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
- a köznevelési intézményben eltöltött idő a kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
- az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
- az intézmény látogatása, szolgáltatás igénybevétele csak a szülő rendszeres közreműködésével valósítható meg, és ezt az intézmény vezetője igazolja.
Ha az igénylő rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a GYOD összegét, de nem kell figyelembe venni:
- a gyermeknevelési támogatás, a szülő másik gyermekére tekintettel folyósított CSED, GYED, GYES, továbbá a tartós ápolást végzők időskori támogatása összegét, és
- a GYOD folyósítása alatt megállapított a saját jogú nyugellátást, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, táncművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot, rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást,
- ha a nyugellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon GYOD-ra volt jogosult, és
- az ezt megelőző húsz éven belül a GYOD-ra, illetve a súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel ápolási díjra való jogosultsága összeszámítva legalább 10 évig fennállt.
- azt a táppénzt, amelyet a GYOD folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján folyósítanak;
Ha az igénylő szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója.
Ha az igénylő keresőtevékenységet folytat, munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.
Az ápolási díj az állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos személy (életkortól függetlenül) vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végző hozzátartozó ellátása. Az ellátás célja, hogy rendszeres támogatást biztosítson azoknak, akik súlyosan fogyatékos, tartósan beteg állandó ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozójukról gondoskodnak.
Az ápolási díj
Az ellátást nem a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy, hanem az őt ápoló, gondozó hozzátartozó kapja.
Az ápolási díjnak három típusa van: alapösszegű, emelt összegű, valamint kiemelt ápolási díj.
A GYOD és az ápolási díj egymástól külön álló támogatási formák, viszont a jogosultság megállapítása során használt szempontrendszer majdnem azonos.
Ki lehet jogosult az ápolási díjra?
A házastárs, az egyeneságbeli rokon (szülő, gyermek, nagyszülő, unoka), az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
A fent megjelöltek mellett jogosult lehet az a személy:
- aki elhunyt házastársa egyeneságbeli rokonának vagy testvérének,
- aki a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül összesen legalább 3 évig nevelőszülőként háztartásában ellátott, a kérelem benyújtásakor utógondozói ellátásban nem részesülő, és vele egy háztartásban élő, nagykorúvá vált személynek a gondozását, ápolását végzi.
Alapösszegű ápolási díjra jogosult hozzátartozó
Aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos személy (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi, és GYOD-ra nem jogosult.
Emelt összegű ápolási díjra jogosult hozzátartozó
Aki fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos hozzátartozója gondozását, ápolását végzi, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek nem felel meg, és GYOD-ra nem jogosult.
Kiemelt ápolási díjra jogosult hozzátartozó
Aki a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján „E” minősítési kategóriába sorolt (egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes) hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi.
Aki olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.
Hol és hogyan lehet benyújtani az ápolási díj iránti kérelmemet?
Az ápolási díj iránti kérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, az alábbi helyeken:
- a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál,
- a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, valamint
- a kormányablaknál.
Elektronikus formában a nyomtatvány megtalálható az EMMI ügyfélszolgálati oldalán, a http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/, valamint a
http://csaladitudakozo.kormany.hu oldalakon
Súlyosan fogyatékos személynek tekintjük azt, akinek
- segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezértkizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes,
- hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére ésspontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
- értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyosbetegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá
- aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagyközépsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9 - autizmus),
- mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogyhelyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes.
Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül állandó és tartós ápolásra, gondozásra szoruló személynek?
Az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban - kiemelt ápolási díj iránti kérelem kivételével - az ápolt személy ápolási, gondozási szükségletének megállapítása állapotvizsgálat keretében történik. Amennyiben a járási hivatal nem rendelkezik az állapotvizsgálat lefolytatásához szükséges, jogszabályban előírt szakértelemmel, annak lefolytatása céljából a hivatal szakértőt rendel ki.
A vizsgálatot végző személy az ápolás helyszínén történő vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását legalább öt nappal megelőzően értesíti.
A tartós beteg állapot, vagy súlyos fogyatékosság fennállását a háziorvos milyen dokumentációk alapján igazolja?
- A rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata.
- A szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása.
- A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás.
- A sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.
Az ápolási díj összege
Az ápolási díj összege az ápolt, gondozott hozzátartozók számától független.
| Ápolási díj típusa | bruttó összege |
| Alapösszegű ápolási díj | 43 405,- Ft |
| Emelt összegű ápolási díj | 59 050,- Ft |
| Kiemelt ápolási díj | 70 860 ,- Ft |
Fontos tudni, hogy az ellátásból 10% nyugdíjjárulékot kell levonni. Azonban a saját jogú nyugdíjban részesülő személy az ápolási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet.
Mekkora összegű ápolási díj igényelhető, ha ezzel egyidejűleg más ellátást is folyósítanak?
Az ápolási díj bruttó összege más rendszeres pénzellátásban részesülő személy esetén az ápolási díj és a másik pénzellátás bruttó összegének különbözete.
Az ápolási díj folyósításának ideje alatt más ellátásokra megszerezhető jogosultságok
Az ápolási díj folyósítási ideje:
- a nyugdíj megállapításakor szolgálati időnek számít,
- a megváltozott munkaképességűek ellátásai esetén előzetes biztosítási időnek számít,
- járulékfizetés nélkül jogosult egészségügyi ellátásra.
Hogyan lehet keresőtevékenységet folytatni az ápolási díj mellett?
Az ellátás folyósítása mellett legfeljebb napi 4 órában, otthon történő munkavégzés esetén időkorlát nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.
Milyen esetekben nem állapítható meg ápolási díj?
Ha az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
- a köznevelési intézményben eltöltött idő a kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
- az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
- az intézmény látogatása, szolgáltatás igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, és ezt az intézmény vezetője igazolja.
Ha az igénylő rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, de nem kell figyelembe venni:
- az ápolási díj mellett megállapított saját jogú nyugellátást, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, táncművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot, rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást, ha a nyugellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon súlyosan fogyatékos hozzátartozójára tekintettel alapösszegű vagy emelt összegű ápolási díjban, vagy kiemelt ápolási díjban részesül, és az ezt megelőző húsz éven belül ezen ápolási díjra való jogosultsága összeszámítva legalább 10 évig fennállt,
- tartós ápolást végzők időskori támogatása összegét,
- azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján folyósítanak.
Ha az igénylő szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója.
Ha az igénylő keresőtevékenységet folytat, munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.