A kullancscsípés a rovarcsípésektől eltérően teljesen fájdalommentes. Az orvostudomány is tanulhatna tőle, hogy milyen gondosan és szakszerűen választja meg a “szondázás” helyét. Nyálával érzésteleníti a bőrfelületet, majd speciálisan képzett első lábaival vág rajta rést és egyúttal lehorgonyozza magát. Ormánya egy olyan szakszerűen kiképzett szigonyegyüttes, amely csak előrefelé képes haladni (hasonló az ingujjunkba akadt kalászhoz).
Az első órákban csak nyiroknedvet szív. Rendszerint 4-6 óra múltán megtalálja a legközelebbi kapilláris véreret. Átvágva az érfalat, most már célhoz ért! Megkezdődhet a vér lassú kiszivattyúzása. A véralvadást nyálával képes meggátolni. A vérszívás időtartama a kullancs nemétől és fejlettségi állapotától függ. A hímnek elég néhány órai szívás, míg a nimfa (az ivarérett “lány”) már napokig szinte megrészegül az éltető vértől. A petézni készülő anya több mint egy hétig csüng a véradó állomáson. A tömlőszerű potroh hihetetlenül rugalmas. Borsó, sőt lóbab nagyságúra is duzzadhat. Ilyenkor zsírfényű és ólomszürke. A potrohon belül kesztyűszerű bélrendszer működik.
Téves hiedelem, hogy a potroh végén légzőnyílás vagy kloáka lenne. Az ürüléket visszaöklendezi a gazdaállatba. És ez a fő veszély, mert ha fertőzött a kullancs, a fertőzést átviszi az áldozatra.
Mit tehet Ön, ha kullancs-csípés érte?
Ha felfedeztünk egyet (vagy többet) minél hamarabb távolítsuk el bőrünkből, de nem mindegy hogy hogyan! A kullancs eltávolítására ne használjuk azokat a régebben ajánlott módszereket, amelyek a kullancs légzését akadályozzák! Nem célszerű olajat, vietnami kenőcsöt, alkoholt vagy bármilyen más anyagot a kullancsra csepegtetni, mert az oxigénhiánnyal küzdő kullancsból még több kórokozó juthat az ember vérkeringésébe. Nem szabad a kullancs potrohát semmivel sem bekenni, sőt megfogni sem, megnyomni, mert lehet, hogy ekkor “köpi” a kórokozót szervezetünkbe!
Legjobb, ha kullancskiszedő-csipesszel közvetlenül a bőrfelszínen fogva kivesszük, de ha ez nem áll rendelkezésre meg lehet próbálni hosszabb körmű hüvelyk és középső ujjal. A kullancsot lehetőleg egészen elöl, közel a fejéhez kell megfogni. Egyes vélemények szerint csavaró mozdulattal kell kihúzni, mások szerint kerüljük a csavaró mozdulatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy pár órán belül kapott kullancs körömmel, csavaró mozdulat nélkül enyhe húzással többnyire kijön fej beszakadás nélkül.
A fej nem baj, ha bent marad a bőrben az nem okoz különösebb problémát, mint bármely idegen test – kis reakciót kelt majd kilökődik (ez valójában nem is a feje, hanem az állkapcsa). Sőt egyesek szerint jó megoldás az is ha éles késsel levágjuk, lefejezzük a kullancsot közvetlenül a bőr felszínén. Ha pár napon belül mégsem lökődik ki, el kell távolítani, mert gyulladást okozhat (viszont fertőzést már nem terjeszt).
Ezután jód oldattal (Betadine) kenjük be a kullancs helyét.
Kb. 20-30 százalékban a fertőzésnek semmi tünete nincs – csak később jelennek meg, esetleg az izületi, idegi vagy szívtünetek! Ezért tanácsos minden ilyen esetben orvoshoz fordulni. Korai stádiumban a fertőzés jól gyógyítható, gyógyszeres kezeléssel. A fertőzött kullancsokból a kórokozó emberre való átvitelének valószínűsége annál kisebb, minél hamarabb eltávolítjuk a kullancsot (Az agyvelőgyulladás szempontjából 4-6 óra, a Lyme-betegség szempontjából 24 óra számít biztonságos időnek.).
Mi a kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás?
A kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás súlyos, életveszélyeztető megbetegedés lehet, amely vírussal fertőzött kullancsok csípésével terjed. Hazánkban átlagosan minden ezredik kullancs fertőzött az agyhártya-, agyvelőgyulladást (enkefalitiszt) okozó vírussal.
A kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás lefolyása és az általa okozott komplikációk:
- A betegség első tünetei a vírusfertőzött kullancs csípését követő 5-14 napon belül lépnek fel az oltatlan személyek kb. egyharmadánál, láz, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalmak formájában.
- A betegek egyötödénél fejlődik ki a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa, amely a kullancs-csípést követő 4. héten kezdődik. A máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja a vírus. Súlyos esetekben arcidegbénulás, a tarkó, a vállöv és a karok bénulása léphet fel.
- A kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás következménye lehet hosszantartó fejfájás, szellemi leépülés és részleges bénulás. Megbénulhatnak a végtagok és a légzésért felelős izmok is, valamint epilepsziára emlékeztető görcsök következhetnek be. A betegség nagyon ritkán halálos is lehet, az esetek kb. 95 százalékban nyom nélkül gyógyul.
Hogyan tudunk védekezni?
A már kialakult betegséggel szemben megbízható gyógyszeres kezeléssel jelen pillanatban nem rendelkezünk. A hatékony védelmet a betegség megelőzése jelenti, amit adott időben védőoltással biztosíthatunk.
Az oltás csak az agyvelőgyulladás ellen véd és egy éves kortól kaphatják a gyerekek. A nyári időszakban az első oltást 2 hét múlva követi a második, ezt pedig két hét múlva a harmadik (gyorsított oltási rend), télen viszont az elsőt egy-három hónap múlva a második. Mindkét esetben az oltást az utolsó után kb. 1 évvel meg kell ismételni. Körülbelül három évig véd, utána ismételni kell.
Fontos megjegyezni:
- Kullancsveszélyes időszakban (tavasztól a téli fagyok beálltáig) a bozótos, bokros területeken zárt ruházattal vagy kullancsriasztó szerekkel védekezzünk a kullancscsípés ellen.
- Nem minden kullancs fertőzött, de jobb elővigyázatosnak lenni, minél hamarabb a megfelelő módon távolítsuk, vagy távolíttassuk el a kullancsot.
- Általában van bőrtünet – jelezve fertőzöttséget, de lehet minden bőr tünet nélkül is fertőzött valaki.
- A fertőzöttséget ill. az ellene való védekezést vérvételi mintából lehet kimutatni.
- A Lyme-kór megfelelő gyógyszeres kezeléssel meggyógyítható, ha korai stádiumban kerül felfedezésre!
Milyen más betegségeket terjeszt a kullancs?
A kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás vírusa által kiváltott megbetegedésen kívül a kullancs egy baktérium által okozott megbetegedést is terjeszt, az úgynevezett Lyme – borreliosist. A Lyme-kórt előidéző baktérium sokkal gyakoribb a kullancsokban, mint az agyhártya-, agyvelőgyulladást okozó vírus. Vidékünkön kb. minden 10. kullancs magában hordozza a Lyme-kór kórokozó baktériumát, melyet vérszívás közben a szervezetbe juttathat. A Lyme-kórt egy baktérium okozza, a betegség nagyon hosszú ideig is elhúzódhat. Kezdetben, a kullancs csípése után néhány nappal egy piros, körkörös, gyűrű alakú folt vagy csomó jelenik meg a bőrön, ami aztán 7-10 nap alatt magától elmúlik. Ez csupán helyi reakció. Borrelia fertőzés esetén azonban a folt növekedése nem áll meg. Néhány hét múltán a körkörös, ún. “kokárda foltok” már a Lyme-kór előhírnökei. Amennyiben ez legalább 5 cm nagyságú és egyértelmű a kullancs csípés ténye, felállítható a diagnózis. Ha csípást nem tapasztaltak, 8 cm-es nagyság a határ. Ez a bőrtünet a fertőzöttek 90-95 százalékában megjelenik. Egy másik tünet a “nyári influenza”: fejfájás, láz, nyirokcsomó-duzzanat, izomláz, esetleg torokgyulladás. A betegséget nem könnyű megállapítani, és annak ellenére, hogy többségében magától gyógyuló betegség, kezelni kell, mert ha krónikussá válik, ízületi gyulladást, (akár részleges mozgásképtelenséget is), arcidegbénulást, idegrendszeri panaszokat, memóriazavart, szívritmuszavar, szívizomgyulladást bőrgyulladást, az agyhártya, az agyvelő és az gerincvelő gyulladását is okozhatja és nagyon komoly fájdalommal jár. Antibiotikumokkal kezelik, de a terápia évekig is tarthat. A krónikus Lyme-betegségről még nem tudnak mindent, sőt pontosan körül írni sem tudják, mert a lehető legkülönbözőbb tünetekkel járhat együtt. Védőoltás jelenleg még nem áll rendelkezésünkre ellene.
A kereskedelmi forgalomban lévő Lyme-kór tesztek legalább 25 százalékos álpozitivitással dolgoznak. Ráadásul a csípés utáni napokban még nincs immunválasz, így a tesztnek negatívnak kellene lennie, tehát a vizsgálatnak ezért sincs értelme. Hetekkel később érdemes kérni laboratóriumi vizsgálatot, de egyrészt azok sem igazán pontosak, a magyarországi (különösen Zala megyei) magas átfertőzöttség miatt pedig gyakori a pozitív lelet. Egyedül abban az esetben lehet szerológia alapján diagnózist mondani, ha többszöri vérvétel esetén növekszik az antitest titer.
Vizsgáljuk vagy vizsgáltassuk-e meg a kullancsot?
Ne! A kullancsok vizsgálatának nincs értelme, mert:
- A kullancsok nagy része (Zalában legalább 50 százaléka) fertőzött lehet Lyme baktériummal, tehát vizsgálat nélkül is minden kullancsot fertőzőnek kell tekinteni.
- Sok betegnek a negatív kullancslelet ellenére a csípés helyén megjelenik a Lyme folt, tehát kullancs vizsgálatának negatív eredménye sem jelent biztonságot.
- Ha a kullancsban Lyme baktériumot mutatnak ki, akkor is csak alig 2% az esély arra, hogy az embert megfertőzi, megtapad a szervezetben és betegséget okoz.
- A pozitív kullancslelet viszont pánikot kelt a páciensekben, szeretne nyomást gyakorolni az orvosra antibiotikum kezelés irányában. A felírt/beszedett antibiotikum azonban többnyire kevés a Borreliák elpusztításához, hiszen kinek lenne kedve a teljes terápiás dózist – 98 százalékos valószínűséggel feleslegesen – beszedni? Ugyanakkor a kisebb adagban alkalmazott antibiotikum megakadályozza a jellegzetes klinikai tünet, a Lyme folt kialakulását, késlelteti az immunválasz kimutathatóságát, miközben valószínűleg nem pusztítja el a kórokozókat. Ilyen helyzetben évekig rejtve maradhat a fertőzés!
- A pozitív kullancslelet után szerológiai vizsgálatot javasolnak. A tesztek többsége azonban jelentős százalékban téves pozitív eredményeket ad, tehát itt is jön – az egyébként felesleges – antibiotikum kezelés.
A kullancstesztek feleslegessége, a vérvizsgálatok érzékenységének problémái miatt (álpozitivitás!) a kullancs eltávolítása után csak akkor forduljon hozzánk, ha az alábbi tüneteket észleli: növekvő bőrpír a csípés helyén, arcideg-bénulás, magas láz, súlyos szédülés, izom- vagy ízületi fájdalom, komoly fáradékonyság, vagy bármilyen egyéb, mással nem magyarázható panasz. Antibiotikumos kúrának, ekkor van helye.
Megelőzés
Felnőttek esetében az alsó testrészt kell védeni. Haladás közben akár meztelen felsőtesttel is kirándulhatunk (a kullancs az alsó régióban tanyázik és irtózik a napfénytől!). Gyermekeknél természetesen a felső testrész is védendő. Pihenéskor, főleg leüléskor és leheveredésnél legyünk óvatosak. A kullancs is az árnyékos helyen vár áldozatára. Mivel az esetek túlnyomó többségében az erdő vadjai az áldozatok, így az emberek közül is a szőrmeszerelésben pihenőket részesíti előnyben. A kemény farmer helyett jobb búvóhely a puha flanel vagy melegítő, főleg a kordbársony.
A szagok és illatok is fontos szerepet játszanak a rovarok életében. Mindenesetre a rövidnadrágosoknak ajánlatos fedetlen lábszáraik illatosítása kullancsriasztó szerekkel. A kémiai készítmények gyakori alkalmazása viszont veszélyeket is rejt magában! A B vitamin tabletta szedése valószínűleg nem vég hatékonyan.
Végezetül, a kirándulás befejeztével a legfontosabb mezítelen testünk átvizsgálása. A kullancs a vékonyabb bőrrel rendelkező hajlatokat kedveli, főleg a térdhajlatban és az ágyék útvesztőin. Ezért ajánlatos külső segítséget is igénybe venni és tusfürdővel zárni a vizsgálódást. Vigyázat, mert a lustább kullancsok még a levetett ruházatban is várhatják sorsuk jobbra fordulását.