Minél inkább megnő az ember testtömege, annál több - sok esetben igen súlyos következménnyel járó - betegséggel találhatja magát szemben. Milyen szövődményei lehetnek a túlsúlynak?
Magas vérnyomás
Ahogy a testtömeg nő, elsősorban a zsírszövet szaporodik fel. Hasonlóan a szervezet többi részéhez, ez a szövet is oxigént és tápanyagdús vért igényel. Ahogy az oxigén és tápanyagigény nő, a szervezetben keringő vér mennyisége szintén nő. Minél nagyobb mennyiségű vért kell az artériákon keresztül naponta keringetni, annál nagyobb az artériák falára nehezedő nyomás. A testtömeg növekedése általában a vér inzulin szintjét is megemeli (ennek súlyos fokán beszélünk a 2-es típusú diabéteszről). Az inzulinszint emelkedése megvastagítja az erek, különösen a verőerek falát, ami szintén vérnyomásemelő hatású.
Cukorbetegség (diabétesz)
Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség vezető oka. A szervezetben található nagy mennyiségű zsírszövet érzéketlenné teszi szervezetét az inzulinnal szemben, így a cukor - nem tudván belépni a sejtekbe - a vérben marad, vagyis magasabb lesz a vércukorszint. A megemelkedett vércukorszint számos negatív következménnyel jár, tovább rontva az Ön állapotát.
A vérzsír-szint kóros átrendeződése
Az elhízás alma típusa (törzsre, hasra hízók) magas vérzsír-szinttel és koleszterin-szinttel párosul akkor is, ha egyébként egészségesnek tartott élelmiszereket fogyaszt (viszont többet, mint amennyire szüksége van). Amennyiben nemcsak a táplálék mennyiségét, hanem a minőségét sem választja meg helyesen és a táplálék sok telített zsírt és koleszterint tartalmaz (túl sok zsíros hús, zsírban, margarinban sült étel), az tovább rontja a helyzetet. A legtöbb élelmiszerben, illetve a szervezetben a zsír trigliceridek formájában található meg. Idővel a kedvezőtlen vérzsír összetétel (diszlipidémia) érelmeszesedéshez vezet. Az érelmeszesedés következtében koszorúér-betegség, illetve stroke (szélütés, gutaütés) alakulhat ki.
Koszorúér-betegség
A szívet ellátó artériák (koszorúerek) falában lerakódó zsíros, majd elmeszesedő plakkok (lerakódások) eredményezik, amelyeken véralvadék is kiválik. Az idő előrehaladtával a plakkok beszűkítik a szívet ellátó ereket, ezáltal kevesebb vér látja el az oxigénigényes szívizmot. A szív csökkent vérellátása mellkasi fájdalmat, anginát okoz. Ha egy beszűkült artériában vérrög (trombus) képződik, vagy egy máshonnan jövő vérrög (tromboembolus) megakad, akkor az adott ér által ellátott szívizom nem kap megfelelő mennyiségű oxigént és tápanyagot, ami szívinfarktushoz (a szívizom elhalása) vezet.
Stroke
Az elhízáshoz kapcsolódó érelmeszesedés megjelenik az agyat ellátó artériákban is. Ha egy beszűkült ér által ellátott agyterület nem kap elég oxigént és tápanyagot, az stroke-ot eredményez (bár ritkán nevezik így, a stroke agyi infarktusnak tekinthető). Ha valaki elhízott, nagyobb a kockázata a stroke kialakulásának.
Oszteoartritisz
Az oszteoartritisz csont- és ízületi gyulladást jelent, vagyis egy mozgásszervi betegség, ami gyakran érinti a térdeket, a csípőt és a gerincet. A nagyobb testtömeg nagyobb terhelésnek teszi ki a gyulladt ízületeket, károsítja az ízületi felszíneket burkoló porcot, ezáltal fokozza az ízületi fájdalmat és a merevséget.
Alvási apnoe
Ez veszélyes kórállapot, a beteg álmában időről időre abbahagyja a légzést, két apnoe között viszont feltűnően hangosan horkol. Az alvás során a felső légutak (a garat szintjében) elzáródnak; súlyos esetben ez gyakori éjszakai ébredéshez és nappali fáradtsághoz vezet. A legtöbb alvási apnoéban szenvedő beteg túlsúlyos. Az éjszakai oxigénhiányos periódusok lassan magas vérnyomáshoz vezetnek. Ezért túlsúlyos, horkoló betegeknél a magas vérnyomás okaként keresni kell az apnoét.
Daganat
Számos daganattípust hoztak kapcsolatba az elhízással. Többek között a vastagbél, a végbél, a nyelőcső, a vese, a mell és a dülmirigy daganatát. Szerencsére ez a kockázatnövekedés nem túl nagy.
A máj zsíros elfajulása
Amikor az ember elhízik, a zsír a májban is felszaporodik. Extrém fokú elhízás már működésében is zavarja a májat, sőt évtizedek alatt májcirrózis (májzsugor) is kialakulhat, mérsékelt alkoholfogyasztás mellett is.
Epehólyag betegség
Mivel az elhízott egyének vérkoleszterinszintje rendszerint magasabb, kövér embereknél nagyobb a koleszterin-epekövek kialakulásának kockázata. A túl gyors fogyás - pl. több mint másfél kiló hetente - fokozhatja a koleszterinkövek kialakulásának veszélyét.
Fogamzóképességgel és terhességgel kapcsolatos problémák
A zsírszövet a többi szövethez képest (kivéve a májat) fokozott mértékben bontja a nemi hormonokat, ezzel csökkenti a fogamzóképességet mind férfiak, mind nők esetében. Az elhízás terhességi diabéteszhez és más rendellenességhez vezethet a terhesség során, de fokozza a születési rendellenességeket is.