A hipertónia a fejlett országokban népbetegségnek számít. A népesség mintegy 15 százalékának van tartósan a magas vérnyomás szempontjából határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. Félő azonban, hogy ennél többeket érint valójában. Évente csaknem 5000 magyar ember halála írható közvetlenül a betegség számlájára.
A magasvérnyomás-betegség okai
A magas vérnyomás lehet elsődleges és másodlagos. Ez utóbbi annyit jelent, hogy más betegség tüneteként jelentkezik a magas vérnyomás.
Az elsődleges hipertónia (esszenciális hipertónia vagy magasvérnyomás-betegség, továbbiakban csak hipertónia) multifaktoriális eredetű kórkép, több tényező (genetikai hajlam és környezeti hajlamosító tényezők) együttese alakítja ki.
Esszenciális hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás-emelkedés hátterében kiváltó kórfolyamatot nem sikerül kimutatni. Ilyen a magasvérnyomás-betegségek mintegy 80 százaléka. Bizonyos örökletes tényezőkön kívül a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a magas sótartalmú étrend, az életkor és a fogamzásgátlók használatának hatásait vizsgálták a hipertónia kialakulásában. A helytelen táplálkozás sokféleképpen járulhat hozzá a magas vérnyomáshoz. A dohányfüstben lévő nikotin érszűkítő hatása miatt emeli a vérnyomást. Az alkohol kis mennyiségben, például napi 1-2 dl bor fogyasztásakor még nem emeli, de nagy mennyiségben - a megnövekedett folyadékbevitel miatt - fokozza a vérnyomást. A feketekávé kis mennyiségben (napi 1-2 csészéig) általában nem befolyásolja, előfordulhat azonban, hogy valakinek a szervezete fokozottan reagál a kávéra, ezért nem árt ellenőrizni a vérnyomást kávéivás előtt és után. Három-négy csészénél nagyobb mennyiség azonban már mindenképpen egészségtelen.
Másodlagos hipertónia esetén pontosan megállapítható a magas vérnyomásért felelős kórfolyamat. A betegek kezelése tehát a kiváltó októl függően különböző lehet, amelyet szakorvosnak kell eldönteni.
Kiváltó okok lehetnek: idült vesebetegségek (renális hipertónia), veseartéria szűkület (renovaszkuláris hipertónia), endokrinológiai kórképek (pajzsmirigy, mellékvesekéreg-túlműködés, pl. fokozott aldoszteron termelés, Cushing-szindróma és Cushing-kór), a hipotalamusz betegségei (dienkefalózis), adrenalint termelő daganat (feokromocitóma), fejlődési rendellenességek (pl. az aorta mély szűkülete, a koarktáció aorté).
A magasvérnyomás-betegség tünetei
A legtöbb emberben a magas vérnyomás nem okoz panaszokat, annak ellenére, hogy bizonyos tüneteket, - így például fejfájást, orrvérzést, szédülést, kipirult arcot és fáradtságot - sokan - tévesen - a magasvérnyomás-betegségnek tulajdonítanak. Ezek a tünetek azonban a hipertóniánál csak ugyanolyan gyakorisággal fordulnak elő, mint normális vérnyomás esetén.
A magasvérnyomás-betegség sokszor tünetmentes marad, csak egy más betegség miatti kivizsgálás vagy rutin orvosi ellenőrzés során derül rá fény, hogy a szisztolés vagy a diasztolés (vagy mindkettő) vérnyomás értéke növekszik. Az esetleges tünetek a hipertónia okozta különböző szervkárosodásokra utalnak. Jellemző a magas vérnyomásra a tarkótáji fejfájás, amely gyógyszer bevétele nélkül, spontán csillapodik. Gyakori panasz a szédülés, fáradékonyság. Az orrvérzés, a gyengeség, a homályos látás és a mellkasi fájdalom az érrendszer érintettségére utal. A koponyán belüli nyomás fokozódása miatt szemfenéki elváltozások, vérzések, az ideghártya vagy a látóidegfő ödémája fordulhat elő. Súlyos tünet a nyaki főverőér szűkülete vagy elzáródása.
A hosszabb időn át fennálló, jelentősen emelkedett vérnyomás károsítja az erek falának belső rétegét, ami a sérült érfalban finom lerakódáshoz, helyi vizenyőhöz és vérrög keletkezéséhez vezethet. A tünetek és szövődmények attól függően változhatnak, hogy mely szerveket érinti a folyamat elsősorban. A kezeletlen magas vérnyomás jelentősen fokozza az agyi történések veszélyét, például a fiatal korban fellépő gutaütés, stroke legfontosabb rizikófaktora. A szívbetegségek (például szívelégtelenség vagy a szívizom elhalása, szívinfarktus) kialakulásának három számottevő, a beteg által is befolyásolható oka közül az egyik a magas vérnyomás, míg a másik kettő a dohányzás és a magas koleszterinszint. A vérnyomásérték rendezése nagymértékben csökkenti a gutaütés és a szívelégtelenség kialakulásának veszélyét, és ez valamivel kisebb mértékben a szívinfarktusra is vonatkozik. Kezelés nélkül a súlyos hipertóniában az egy évnél hosszabb túlélés aránya csupán öt százalék.
A hosszabb időn keresztül fennálló magas vérnyomás az ideghártya, a retina ereinek összehúzódásához vezet, amelynek következménye a verőerek szűkülete, elzáródása. A vérkeringés károsodása okozta elváltozások szemfenék-tükrözéskor láthatók (ödéma, lipidlerakódás, vérzések) Kezelés nélkül évek alatt vaksághoz vezethet. A vese különösen érzékeny a hipertónia miatt megváltozott véráramlással szemben, és ha csökken a veseereken átfolyó vér mennyisége, a veseműködés gyors romlása várható. A másodlagos hipertónia egyik formája a renovaszkuláris eredetű magas vérnyomás. A folyamat lényege, hogy a veseartéria szűkülete vagy a kisebb ágak érelmeszesedése gátolja a vese megfelelő véráramlását, ennek hatására a vese renin nevű hormont termel, amely a szervezet szinte valamennyi erén szűkítő hatást fejt ki, tehát a vérnyomás emelkedni fog. A bekövetkező másodlagos aldoszteronszint növekedés fokozza a vesében a nátrium visszaszívódását, ami hozzájárul a hipertónia fennmaradásához. Az ördögi kör több szervet is károsít, pangásos szívelégtelenség, szívinfarktus, agyi történések vagy veseelégtelenség kifejlődéséhez is vezethet.
A magasvérnyomás-betegség kezelése
A kezelés célja, hogy a páciens vérnyomását tartósan sikerüljön a célérték, 138/83 Hgmm-re csökkenteni. A terápiát mindaddig nem mondhatjuk sikeresnek, ameddig ezt nem sikerül elérni, ez ugyanis feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valóban csökkenjen a magasvérnyomás szövődményeinek kockázata.
A magasvérnyomás-betegség általában nem gyógyítható, de étrendi és életmódbeli változtatásokkal, valamint gyógyszeres kezeléssel kontroll alatt tartható, hogy a lehetséges szövődmények ne következzenek be.
A hajlam még nem betegség
Magyarországon a felnőttek mintegy ötöde, illetve a 60 éven felüliek több mint fele magasvérnyomás-betegségben szenved. Tény, hogy a betegségre való hajlam közel 40 százalékban meghatározott a génekben, ám a betegség manifesztációjához, kifejlődéséhez jelentősen hozzájárulunk az életmódunkkal is. Olyannyira igaz ez, hogy amagas vérnyomáskezelésének az életmódváltás az első lépcsőfoka, és csak második lépésként, szükség esetén ajánlott a gyógyszeres kezelés.
A pácienseknek tisztán kell látniuk, hogy az életmód-terápia javítani tud a vérnyomás, a koleszterin- és avércukorszintértékein is. Vagyis az életmódelemeink megváltoztatásával könnyebb kordában tartani a magas vérnyomást, a hyperlipidémiát és a cukorbetegséget. Tehát minél több rossz szokásunkat cseréljük le jó szokásra, annál jobbak az esélyeink a javulásra - már kialakult betegségek esetén is.
Ennyit számít a helyes életmód
Az életmódváltáson gondolkozóknak érdemes tudniuk, hogy már az apró változtatások is hatnak a szisztolés (vagyis az első) vérnyomásértékekre. Minden tizedik leadott plusz kiló után 5-20 Hgmm-os, a sóbevitel csökkentésével 2-8 Hgmm-os, a mediterrán étrend (DASH-diéta) bevezetésével 8-14 Hgmm-os, a rendszeres fizikai aktivitás beiktatásával 4-9 Hgmm-os, az alkoholfogyasztás mérséklésével pedig 2-10 Hgmm-os vérnyomáscsökkenés érhető el.
Az életmódprogram további elemei - például az izomerősítő mozgás, a limitált szénhidrátbevitel, a megnövelt rost- és növényi szterin-bevitel, illetve a csökkentett telítettzsírsav-fogyasztás - szintén kedvező hatásúak, de inkább a vércukor- és a koleszterinszintre nézve. Ezek a hatások azonban egymással is összefüggenek. Az egészséges szív étrendjének is nevezett DASH-diéta például önmagában is segíti a fogyást, ami lejjebb viszi a vérnyomásértékeket. A tartós fogyás viszont elképzelhetetlen testmozgás nélkül. Ha tehát ennek érdekében rendszeresen aerob (vagyis kardio) mozgást végzünk, az többek között a vérnyomás tartós csökkenését eredményezheti, és akár a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek dózisát is csökkenthetjük - természetesen csak akkor, ha az orvosunk is így látja.
A megfelelő mozgásprogram
Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma kezelésében elsősorban a tartós és egyenletes, mérsékelt vagy közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az úgynevezett kardió edzést használták. Szinte szállóigévé vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva. Idővel azonban az izomfejlesztés is fontossá vált, így ugyanis még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is.
Az utóbbi években már az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is szerepet kapott a rehabilitációban és a magas vérnyomás csökkentésében. A magas intenzitással - gyors futással, kerékpározással, ugrálással - azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség. A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítésében érdemes mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni, és ajánlott a speciálisan felépített, csoportos mozgásformák közül választani. A megfelelően beállított vérnyomás esetén szakember segítségével elkezdhető a mozgás.
A szív- és érrendszer szempontjából a legoptimálisabb, ha étrendünk elsősorban növényi alapú élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, tengeri halak, többszörösen telítetlen zsírsavak, és olajos magvak fogyasztására épül. Nagyon fontos továbbá, hogy korlátozzuk a sóbevitelt: a napi sómennyiség lehetőleg ne haladja meg a 2,3 grammot. Ezzel párhuzamosan ajánlatos visszaszorítani a feldolgozott élelmiszerek, a vörös húsok, a cukros üdítők és az alkohol fogyasztását is. Beválhat az ezen elveket figyelembe vevő DASH-diéta vagy mediterrán diéta, azonban a dietetikus által személyre szabott étrend a leghatékonyabb.
Gyógyszeres kezelés
Gyakorlatilag minden hipertóniás beteg vérnyomása beállítható a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek valamelyike segítségével, de a kezelést egyénre szabottan kell végezni. Csak ekkor várható, hogy a magasvérnyomás ne lehessen "néma gyilkos".
A gyógyszer kiválasztása során az orvos figyelembe veszi a beteg korát, nemét, a hipertónia súlyossági fokát, a kísérő betegségeket, a lehetséges mellékhatásokat.