Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.

Cím:

Zalaegerszeg, Május 1. utca 2/C.

Influenza

Az influenza az influenza vírus által okozott, cseppfertőzéssel, nagy fertőzőképességgel terjedő légúti betegség. Általában szezonálisan, a téli, kora-tavaszi hónapokban jelentkezik, hazánkban a járványok többnyire január közepétől március elejéig tartanak. Jellemzője a hirtelen kezdet, a magas láz, száraz köhögés, elesettség és végtagfájdalmak. Gyakori tünet a fejfájás, torokfájás, kötőhártya gyulladás és nátha, de utóbbi önmagában nem influenzára jellemző tünet. Gyermekkorban a betegség nem ritkán gyomor-bélpanaszokkal kezdődik (hasfájás, hányás, olykor hasmenés is).

Az influenza az esetek többségében egy héten belül magától gyógyul, arányában ritka, de összességében nagyszámú a kórházi kezelést igénylő betegek száma. Fokozottan veszélyeztetettek a csecsemők és az idősek. Halálos kimenetelért legtöbbször bakteriális felülfertőződés (többségében pneumococcus) okozta tüdőgyulladás a felelős. A többségük 65 éves kor feletti, illetve más kockázati csoportba tartozik: krónikus szív vagy tüdő (ritkábban vese vagy máj) betegségben szenved, cukorbeteg vagy súlyosan elhízott, bármilyen eredetű immunhiányos állapot (pl. rosszindulatú daganatos betegség, immunműködést csökkentő kezelés stb).  Fokozott a kockázatuk a terhes asszonyoknak is. Előfordul az is, hogy minden ismert kockázati tényező nélkül, egyébként egészséges felnőttben lép fel az életveszélyes tüdőgyulladás. Ilyenkor általában közvetlenül a vírusfertőzés a felelős a szövődményért.

A rendelőben az influenzát szinte lehetetlen megkülönböztetni az influen­zaszerű sok egyéb vírus (esetleg baktérium) okozta megbetegedéstől. A pontos diag­nózis felállításához la­boratóriumi vizsgálat szükséges, ami nehezen elérhető és időigényes. Nem könnyíti meg a megbetegedések megelőzését az a tény sem, hogy az influenzavírus a humán meg­betegedéseket okozó vírusok közül a leg­változékonyabb, ami nagyban megnehezíti a hatékony vakcina előállítását.

Az antibiotikumok felhasználásával kapcsolatban az egyik leggyakoribb probléma, hogy a korábbról megmaradt gyógyszerrel egy később jelentkező megbetegedést, például az influenzát próbálja meg valaki házilag kezelni. Ennek azonban csak a baktérium okozta szövődmények esetében van értelme, hiszen az influenza kórokozója vírus, az antibiotikumra nem reagál, sőt káros az indokolatlan antibiotikumhasználat.

Az influenza vakcina

Az influenzavírusok folyamatosan változnak, és a dominánsan fertőző tör­zsektől függ, hogy az adott szezonban mennyien betegszenek meg. Az influenza elleni vakcina védőhatását pedig döntően befolyásolja, hogy milyen mértékű a benne lévő és az éppen fertőző tör­zsek egybeesése. A minél hatékonyabb oltóanyag előállítása érdekében a WHO évente kétszer felülvizsgálja a szezonális influenzavakcina összetételére vonatkozó ajánlását.

Ezekből látható az influenza elleni oltóanyag gyenge pontja: az, hogy a járványra való felkészüléskor még nem lehet tudni, hogy pontosan melyik vírustörzs milyen típusú mutációja támad majd az aktuális szezonban. A védettséget számokban úgy szokták kifejezni a szakemberek, hogy az egészséges oltott felnőtteknél 60-80 százalékosat, a gyengébb immunrendszerrel rendelkező időseknél pedig 40-60 százalékosat lehet elérni. Ez azt jelenti, hogy az oltás nem feltétlenül jelent garanciát arra, hogy aki megkapta, nem betegszik meg egy vírusfertőzést követően. A tapasztalatok szerint azonban, ha influenzás is lesz, jóval enyhébb a kór lefolyása.

Influenza megbetegedés megelőzésére két készítmény áll rendelkezésre: a Vaxigrip Tetra és a 3Fluart oltóanyag.

Az influenza oltás enyhébb reakcióktól eltekintve biztonságos, 5-10%-ban fordul elő oltást követő láz, izomfájdalom, enyhe influenza-szerű betegség. Az oltás nem megfelelő alkalmazása okozhat erősebb lokális fájdalmas reakciókat.

Mivel élő kórokozót nem tartalmaz, az oltás a várandósság alatt is biztonságosan beadható. Az anya testében képződő antitestek a méhlepény közvetítésével átjutnak a babába is, aki kizárólag így juthat védettséghez élete első pár hónapjában, hiszen az újszülöttek vakcinát még nem kaphatnak, viszont az átlagosnál lényegesen nagyobb kockázatnak vannak kitéve a fertőzések szempontjából.

Súlyos pneumococcus fertőzés megelőzése

Az őszi légúti fertőzések következtében a nyálkahártya védekezőképessége gyengül, így újabb és újabb kórokozók telepednek meg rajta. Ezek közül az egyik a pneumococcus (ejtsd: pneumokokkusz) baktérium. Ez a baktérium cseppfertőzéssel terjed. Leggyakrabban középfülgyulladást és lebenyes tüdőgyulladást okoz. A tüdőgyulladás lázzal, nehéz-légzéssel, gyengeséggel és köhögéssel jár. A megfelelő antibiotikum szedése legtöbbször gyógyulást eredményez. Vannak azonban olyan körülmények, amikor az antibiotikus kezelés nem hatásos.

Kisgyermekeknél (5 éves kor alatt) időseknél (65 éves kor felett), gyengült immunrendszerűeknél, krónikus betegeknél gyakrabban okoz súlyos fertőzést a baktérium. Ilyenkor a véráramba bejutva életfontosságú szervekbe is bejut és azok működését károsítja (szepszis). Ha az agyvelő burkán is áthalad, gennyes agyhártyagyulladás jön létre (meningitisz). Az agyhártyagyulladás tarkómerevséggel, magas lázzal, hányással eszméletvesztéssel jár. A halálozás magas, a túlélőknél tartós károsodás maradhat fenn. A súlyos pneumococcus fertőzés megelőzésére többféle védőoltás áll rendelkezésre.

A vakcináció

A pneumococcus elleni oltás mindazon esetekben indokolt, ahol az influenza vakcináció is javasolt! A pneumococcusoknak több mint 90 szerotípusa ismert. Az ún. poliszacharid oltóanyag a 23 leggyakoribb és legveszélyesebb törzs baktérium falának antigénjeit tartalmazza.

A poliszacharid védőoltás (Pneumovax 23) a szepszis és meningitisz kivédését célozza. Indokolt a 60 év felettiek, továbbá mindazon kockázati csoportok oltása (léphiány, cukorbetegség, immunkárosodott állapot, idült keringési- vagy légzőszervi betegségben, asztma, dohányzás, stb.), ahol a pneumococcus fertőzés súlyosabban zajlódhat. Immunológiailag súlyosan károsodottakban és nagyon idős korban az oltás hatékonysága gyengébb!

A védettség időtartama hosszú. Rendszeres emlékeztető oltás nem javasolt, csak különleges körülmények esetén (pld. léphiányos állapot). Ezeknél a felnőtteknél 5-10 év időközzel két oltás javasolt, amit 65 éves kor felett meg kell ismételni. Krónikus betegeknek egyetlen oltás elég, amit szintén 65 éves kor felett ismételni kell, ha eltelt 5 év az első oltástól számítva.

Az elmúlt időszakban új típusú, immunológiailag előnyösebb, fehérjéhez kötött antigént tartalmazó, konjugált oltóanyag  (Prevenar 13) került kidolgozásra, mely kortól függetlenül adható. Ez 13 pneumococcus típus ellen véd.  Ezzel az oltóanyaggal  javasolt a kockázati csoportúak első oltása, amit legalább 2 hónap időköz után ki lehet egészíteni a szélesebb hatású poliszacharid oltóanyaggal.

Tetenus (merevgörcs) elleni oltás

Néhány évtizede még százszámra okozott haláleseteket a tetanusz, a kötelező oltások nyomán azonban a lakosság jelentős részét már sokkal kevésbé fenyegeti a merevgörcs okozta veszély. Mivel a védettség nem feltétlenül tart élethossziglan, mindenképpen érdemes odafigyelni még az apróbb sérülésekre is.

A tetanusz olyan sebfertőzés, mely a világ minden részén előfordul, de különösen gyakori és jelentős halálozással jár a fejlődő, döntően mezőgazdasági jellegű országokban. Fertőzésveszélyesek még a következők: mély és szennyeződött sebek, nem steril injekció, műtétek, tetoválás, füllyukasztás, idült fekélyek, méhfertőzés szülés vagy vetélés után.

Hazánkban a betegség bejelentése 1950 óta kötelező. Kezdetben kb. 500 előfordulásról számoltak be, évente átlagosan 200 halálesettel. A védőoltás mind szélesebb körben való terjedése óta (az 1940. december 31-e után születettek már részesültek benne) az esetszám jelentősen csökkent. Az utóbbi években csak néhány eset, negyven év alattiakban pedig egyáltalán nem fordult elő.

Röviden a betegségről

A tetanusz kórokozója a Clostridium tetani, egy baktérium, amelynek hordozói háziállatok, főleg a ló. Ezeknek a tápcsatornájában él a baktérium anélkül, hogy betegséget okozna. Spórás változata a környezeti tényezőkkel szemben rendkívül ellenálló, a talajban hosszú ideig fertőzőképes marad. A mezőn végzett munka során szerzett bőrsérülésen keresztül a kórokozó bekerül a szervezetbe.

A betegség tüneteit a kórokozó által termelt mérgező anyagok, főleg a tetanospazmin nevű idegméreg okozza: az idegimpulzusok továbbításában szerepet játszó anyag felszabadulásával heves és tartós izomgörcsöt vált ki. Először a rágóizmokat, a nyelőcsövet, a nyak és a hát izmai érintheti a görcs, ezt a légzőizmok bénulása követheti, mely halálos kimenetelű. Hogy a betegség mennyire súlyos, az a szervezetbe jutott baktériumok, illetve méreganyag mennyiségétől függ.

A sérülés esetén alkalmazandó tetanusz profilaxis alapvetően a sérülés körülményeitől, valamint a sérült oltási anamnézisétől függ. A fertőződés kockázatát a sérülést ellátó orvos mérlegeli. A kockázatbecsléskor a sérülés jellemzőit az alábbi szempontok szerint kell megállapítani.

A sérülés

A seb jellemzői

tetanuszfertőzésre nem gyanús

tetanuszfertőzésre gyanús

A sérülés és a sebellátás között eltelt idő

6 óránál kevesebb

6 óránál több

A seb formája

vonalas

szakított, roncsolt

Mélysége

< 1 cm

> 1 cm

Keletkezése

éles eszközzel szerzett sérülés

égés, szúrás, lövés, fagyás

Szövetelhalás, szennyezettség (föld, nyál)

nincs

van

Az ún. tetanusz-fertőzésre nem gyanús, tiszta, kis sérülések a sebellátáson túl semmilyen specifikus tetanusz-prevenciót nem igényelnek.

Megelőzés védőoltással

Mivel a betegség rendkívül veszélyes, döntő szerepe van a megelőzésnek. Oltóanyaga úgynevezett kombinált védőoltás formájában használatos, melyet a diftéria (torokgyík) és a pertussis (szamárköhögés) elleni védettséget biztosító vakcinával együtt adnak be (DTP, illetve dTap). Az oltóanyagban a merevgörcs elleni összetevő a baktérium által termelt méreganyag inaktiválódott formája, mely a szervezetben védettséget vált ki.

Magyarországon a DTP és dTap oltások adása életkorhoz kötött és kötelező. A csecsemők alapimmunizálását (mely három, a 2., 3., és 4. hónapban adott oltásból áll) 18 hónapos és hatéves korban végzett újraoltás, tizenegy éves korban pedig dTap emlékeztető oltás követi. Az oltóanyag izomba adandó, és bár az oltási reakciók ritkák, helyi fájdalom, láz, étvágytalanság kialakulhat az oltást követő 1-2 napban. Gyermekkorban a lázra oda kell figyelni, nehogy lázas görcsroham alakuljon ki. Ritkán az egyén allergiás lehet az oltóanyag egyes összetevőire.

Megfelelő oltás után a merevgörccsel szemben gyakorlatilag 100%-os védettség alakul ki. Nagy előnye a védőoltásnak, hogy a fertőzésveszély (sérülés) esetén adott emlékeztető oltás olyan erős védettséget eredményez, hogy a megbetegedés veszélye kizárt. Azokban az esetekben, amikor a sérült korábban nem részesült tetanusz elleni védőoltásban vagy bizonytalanok vagyunk a védettség fokát illetően, toxoid adása mellett passzív védőoltás (kész tetanuszantitest) alkalmazására is szükség van. Felnőtt korban javasolt a védőoltás 10 évenkénti megismétlése.

Milyen mellékhatásai lehetnek a védőoltásnak?

  • Oltás helyén átmeneti bőrpír, duzzanat, fájdalom
  • Esetenként a környéki nyirokcsomók megduzzadása
  • Influenzára emlékeztető általános tünetek

A megelőzésben fontos a seb megfelelő kitisztítása, az elhalt szövetek sebészi eltávolítása. A sebek ellátását lehetőleg szakemberre kell bízni. Elsősegély nyújtáskor a sebet a sérülést követően tiszta vízzel és szappannal vagy fertőtlenítőszerrel kell kimosni.

Mi a teendő tetanuszveszélyt hordozó sérülés esetén?

A sebet meg kell tisztítanunk, súlyosabb esetben pedig keressük fel a legközelebbi sebészeti szakrendelést vagy osztályt, ahol nemcsak a sebet látják el szakszerűen, hanem a védettségünknek, életkorunknak megfelelő védőoltást is azonnal megkaphatjuk. Fontos figyelembe venni, hogy a fertőzés gyakran olyan apró, szennyezett bőrsérülésen keresztül is bekövetkezhet, amelyet többnyire említésre méltónak sem tartunk.

Kullancs-encephalitis (tavasz - nyári encephalitis ) elleni védőoltás

A betegséget vírus okozza, amelyet kullancsok terjesztenek. A kullancsok vérszívó rovarok, erdőben élnek, előnyben részesítik az erdők széleit, az aljnövényzetet, patakok menti ligeteket. A bőrbe fúródva, vérszívás közben váladékukat bejuttatják a vérkeringésbe, mely a betegséget okozó vírust tartalmazhatja. Fertőzött, forralatlan kecsketej fogyasztása is veszélyes lehet. A kullancs-encephalitis szezonális megbetegedés, a kullancsok érési ciklusának megfelelően, április - májusban és augusztus - szeptemberben tapasztalható halmozódása. Zala megye különösen fertőzött területnek számít.

A vírusfertőzött kullancsok által megcsípett emberek egyharmadánál az 5. - 14. napon influenzaszerű tünetek léphetnek fel (láz, fejfájás, végtagfájdalmak). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél második szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 4. héten. Erre jellemző a központi idegrendszer gyulladása (erős fejfájás, a nyak merevsége, magas láz, rossz közérzet és hányás) és idegrendszeri tünetek, bénulások. Szövődményként vállizomzat-sorvadás és az agyműködés károsodása jelentkezhet. A fertőzés esélyét csökkenti, ha a kullancscsípés ellen megfelelő ruházattal és rovarriasztóval védekezünk. A szabadidő tevékenység után „kullancs- vizitet” kell tartani és a bőrbe fúródott kullancsot el kell távolítani. A betegség védőoltással is megelőzhető.

További tudnivalók a Kullancscsípés menüpont alatt.

Mit kell tudnunk a védőoltásról?

A védőoltás a vírusos agyvelőgyulladás ellen nyújt védelmet, elölt vírust tartalmaznak. Kétféle néven van forgalomban (FSMEImmun, Encepur). Mindkettőnek van gyermek és felnőtt változata.

  • Legelőnyösebb, ha tél végén, kora tavasszal kezdjük el az oltást, így mire igazán beindul a kullancsszezon, kialakulhat a védettség.
  • Teljes védelmet akkor nyújt, ha betartjuk az oltási rendet és az emlékeztető oltásokról sem feledkezünk meg:
    • először 4 hét időközzel két, úgynevezett alapoltás szükséges (A második oltás után pár nappal már védettnek tekinthető a páciens.) ezt egy év, majd 3 év múlva emlékeztető oltás követi,
    • folytatásként ötévente, 60 éves kor felett pedig ismét háromévente kell emlékeztető oltás.
  • Oltóanyagtól függően úgynevezett gyorsított oltási rend is létezik. Ekkor a 2. oltást, az elsőt követő 7. napon, a 3.-at pedig az oltás megkezdését követő 21. napon lehet beadni.
  • Egy éves kor felettiek a gyermekeknek készült dózissal olthatók.
  • A védőoltások gyógyszertárban, vényre vásárolhatók meg.
  • A kullancsok által terjesztette más betegségek megelőzésére egyéb óvintézkedéseket kell betartani.
  • Az oltásokat dokumentálni kell, például a nálunk is elérhető oltási könyvben.

A megfelelő védelem érdekében a teljes alapimmunizálási sort be kell adni, önmagában egy oltás nem elegendő.

Humán papillomavírusok elleni védőoltások

A humán papilloma vírusok családja igen nagy, több mint 100 típusa ismert. A bőrön és a nyálkahártyákon, mikrosérüléseken át bejutva okoz elváltozást. A bőr, a szájüreg, a végbélnyílás és a nemi szervek hámrétegében szaporodnak. A vírusok, a fertőzött területek érintésével, összedörzsölésével - feltehetően - eszközökkel és tárgyakkal is átvihetők egyik emberről a másikra. A HPV a szexuális úton is terjedő vírusok közé tartozik, mint például a herpesz, a hepatitisz B (HBV) és a HIV.

A „nem rákkeltő” HPV típusok szemölcsöket okoznak a bőrben (talpon, tenyéren) és a külső nemi szerveken (kondilóma). Ezek jóindulatú, de igen makacs elváltozások és gyakran visszatérnek. A kezelések hosszú évekig tarthatnak és kellemetlenek. A 6 és 11 típus a felelős a kondilómák kialakulásáért.

A „rákkeltő” HPV típusok (gyakorisági sorrendben: 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) a nemi szervek, garat és a végbél hámjában felszínes fertőzést, idővel, rákos elfajulást is képesek létrehozni. A gyakori partnerváltás, a hormonkészítmények, a dohányzás és az immunrendszer gyengesége növelik a kockázatot. A szexuális életet élő nők 80 százaléka átesik a nemi szerveket érintő HPV fertőzésen. Az első fertőzés, a szexuális élet megkezdése után, általában, 15-24 éves kor között fordul elő. A HPV fertőzések 90 százaléka az immunrendszer segítségével magától meggyógyul. A fertőzöttek kb. 10 százalékánál tartós fertőzés alakul ki, ami több év alatt, rosszindulatú daganattá fajulhat.

A HPV szerepét bizonyították a férfiakban a pénisz-, a végbélnyílás-, és a szájüregi daganatok jelentős részében. A szexuális partnerek szerepe jelentős a vírus átvitelében és az újrafertőzésben. A szexuális úton átvihető vírusok megelőzésének módja hasonló. Az óvszer használata, a partnerhez való hűség, és a tisztálkodás hatékonyan csökkenti a fertőzés esélyét. Magyarországon évente 1.200 új méhnyakrák esetet regisztrálnak! A hazai ijesztően magas szám oka a hiányos rákszűrés. Évente több mint két és félmillió nő szűrése helyett 600.000 nőt vizsgálnak.

Milyen hatást fejt ki a HPV elleni vakcina?

Ezzel az oltóanyaggal kezünkbe került a második „daganat-ellenes" vakcina. Két fajta oltóanyag van jelenleg forgalomban 2, illetve 9 különböző HPV típus ellen (Cervalix, Gardasil). Mindkét oltóanyag tartalmazza a 16 és 18-as típust. 70 százalékban ezek okolhatók a méhnyakrákért, a hüvely bemeneti-, a pénisz-, a hangszalag- és a végbélnyílás rákos elváltozásáért. A Gardasil már 88 százalékban ad védelmet. Mindkét oltóanyag a HPV adott típusának tisztított fehérjéit tartalmazza, így betegséget nem okoz.

Az oltóanyagok terápiás célra nem alkalmasak, azaz, a már kialakult betegséget nem gyógyítják, de HPV pozitív betegeknek is adhatók, hiszen az oltóanyag többféle HPV ellen véd, az ezekkel való fertőzés esélye is fennáll. A védőoltás beadása előtt HPV-szűrővizsgálat ezért nem szükséges.

Férfiaknál a nemi szemölcs elleni védelem is nagyon fontos, emiatt a 9 komponensű oltóanyag javasolt.

Van-e értelme felnőttkorban kérni a HPV elleni védőoltást?

Igen, mert az onkogén (a rák képződését elősegítő) HPV-fertőzés veszélyének a nők minden életkorban ki lehetnek téve. A HPV sokáig jelen lehet a szervezetben, de az esetek nagy részében az immunrendszer legyőzi a vírust, amely eltűnik a szervezetből. Újrafertőződés azonban bármikor bekövetkezhet. A HPV-fertőzés hosszú távú káros következményeit hatékonyan kivédi a védőoltás. Új HPV-fertőzés bármilyen életkorban előfordulhat, ugyanakkor a fiatal nők körében a leggyakoribb. A legcélszerűbb a szexuális élet kezdete előtt megszerezni a védettséget, de későbbi életkorban sem felesleges, és hátránnyal vagy kockázattal sem jár.

Mennyi ideig biztosít védelmet a HPV elleni vakcina?

Kutatások szerint azok, akik megkapják a HPV elleni vakcinát, magas szintű védettséget élvezhetnek közel tíz éven keresztül, de várhatóan jóval tovább is. A hosszú távú védettség fennállásának időtartamát jelenleg is vizsgálják.

Kik kapják meg a védőoltást és hogyan?

A 2014-ben bevezetett HPV elleni önkéntes védőoltást azok a lányok kaphatják meg iskolai kampányoltás keretében, akik betöltötték a 12. életévüket és az általános iskola 7. osztályát végzik. A vakcinát a felkarba adja be az iskolaorvos. Ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, két oltásra van szükség 6 hónap különbséggel. 15 éves kor felett három oltást tartanak hatékonynak.

Miért fontos, hogy a lányok időben megkapják a védőoltást?

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) ajánlása szerint a 9-15 éves korú lányok tartoznak a HPV vakcináció elsődleges célcsoportjába, a vakcina ugyanis a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabb.

A HPV igen elterjedt, szexuális érintkezés útján könnyen átadható. Fontos, hogy a védelem még azelőtt kialakuljon, mielőtt a szexuális élet megkezdődne. Ezért szükséges a védőoltást a lányoknak fiatal tinédzser korban beadatni. Az időben beadott vakcina és 25 éves kor felett a rendszeres méhnyakszűrés együttesen nyújtja a lehető legteljesebb védelmet a méhnyakrák ellen.

Májgyulladás (hepatitis) elleni védőoltások

Az ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik, és X-szel a még nem azonosított kórokozókat jelölik. Köztük a hepatitis A és a B ellen létezik védőoltás: ha felvesszük az oltási sort, védelmet biztosíthatunk szervezetünk számára mindkét fertőzés ellen.

A hepatitist az azt kiváltó vírustörzs szerint hepatitis A, B, C, D vagy E betegségnek nevezzük, amik jelentősen eltérnek egymástól. Világszerte évente nagyjából 500-700 ezren halnak meg B vírusfertőzés következtében, ami azért különösen sajnálatos, mert a kór ellen létezik vakcina. Hasonlóan kivédhetők lennének az utazások során szerzett hepatitis A fertőzések, ha az utazók a prevenció jegyében az útlevél és az utasbiztosítás mellett a vírussal szembeni immunizálást is szem előtt tartanák.

A hepatitis védőoltásokról nálunk, illetve az ország oltóközpontjai szolgálnak bővebb felvilágosítással, és ugyanitt kérhető az oltás felírása és beadása is.

Hepatitis A (HAV)

A fertőző májgyulladás kórokozója a Hepatitis A vírus, mely emberi érintkezéssel, piszkos kézzel, vagy szennyezett étellel-itallal terjed. Emberi széklettel trágyázott, nyersen fogyasztott zöldségek, saláták, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatok felhasználásával készült nyers vagy nem eléggé átfőzött ételek (tenger gyümölcsei) is fertőzöttek lehetnek. A vírus a hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el, emiatt még a fertőzött vízből készített jégkocka és a fagylalt fogyasztása is veszélyes lehet.

A világon mindenütt elterjedt, Észak-Európa, Ausztrália, az Amerikai Egyesült Államok és Japán kivételével. A jó higiénés körülmények hatására Magyarországon is csak kisebb járványok fordulnak elő. A 70 évesnél fiatalabbak - nagy valószínűséggel - nem estek át a betegségen, emiatt járványos területre utazáskor védekezniük kell a betegséggel szemben.

A betegség lappangási ideje 2-8 hét. Lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Ezt hányás, a hasi fájdalom, sötét vizelet, világos széklet, a szemen és a bőrön sárgaság követheti. A tünetek 2-3 hét múlva megszűnnek, de a lábadozás 2-3 hónapig is eltarthat. Magától gyógyuló betegség, lefolyását nem lehet gyógyszeres kezeléssel gyorsítani. Az idősek és az egyéb okból májbetegségben szenvedők között súlyosabb lefolyású lehet. A fertőző májgyulladásban szenvedő beteg a „sárgaság” megjelenése előtt már üríti székletével a vírusokat. Ez alatt az idő alatt fertőzőképes. Gyermekeknél gyakori a tünetmentes átvészelés, azonban a székletükben ürülő vírusok fertőzhetik a környezetükben élőket.

Hepatitis A vírus (HAV) elleni aktív védőoltások állnak rendelkezésre (Havrix, Avaxim, Vaqta),  melyek elölt vírust tartalmaznak. Célszerű oltani a foglalkozásuknál fogva fokozottan veszélyeztetetteket, a kockázati csoportok tagjait (májbetegek, homoszexuálisok, intravénás kábítószer-élvezők, egészségügyi, vízügyi dolgozók, stb.), és a fertőzött területre utazókat. Különösen azoknak ajánlott, akik valamilyen egzotikus utazásra készülnek, ahol 1800-szor nagyobb az esély a megfertőződésre, mint hazánkban.

Az első oltást követően 10-14 nap múlva alakul ki a védettség. A tartós védelemhez egy második oltás is szükséges, mely az oltóanyagtól függően, 6-60 hónap múlva esedékes. Ezután életre szóló védettség alakul ki. Kisgyermekeknek már 12-23 hónapos életkor között beadható az első adag, az utazóknak pedig az útra kelés előtt minimum 4 héttel kell felvenniük az első adagot, bár a hat hónapos időszak az optimális a két oltás között!

Hepatitis B (HBV)

Okozója a hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A hepatitis B fertőzés történhet: minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével (orvosi beavatkozás, tetoválás, fülcimpa vagy orr lyukasztása, akupunktúra). Kábítószeresek fertőződhetnek közös fecskendő, tű használatakor. Testnedvekben is kimutatható a vírus, szexuálisan aktív, partnereket váltó embereknél magas a rizikó. A vírushordozó kismama fertőzheti születendő gyermekét.

A májgyulladás ritkán sárgasággal, inkább általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója. Az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért a nemi kapcsolat vagy orvosi beavatkozások veszélye nagyobb. Hazánkban a véradókat, a várandós nőket, a szerv-, és szövetdonorokat szűrik hepatitis B vírus irányában. Magyarországon 1999 óta iskolai oltás keretében oltják hepatitis B ellen a gyermekeket. Ennek következtében 2020-ban a 14-35 évesek védetteknek tekinthetők, ha Magyarországon végezték iskolai tanulmányaikat.

A hepatitis B elleni oltóanyagok (Engerix-B, HBVAXPRO) oltási sorozata nyújt hosszútávú védettséget, melyet 0-1-6 hónapos időközzel adnak be. Három oltás után rendszerint életre szóló a védettség. Különleges helyzetekben gyorsított oltási renddel oltunk.

Hepatitis B (HBV) elleni aktív immunizálás a munkájuk miatt veszélyeztetettek (leginkább az egészségügyi dolgozók), az intravénás kábítószerrel élők, homoszexuálisok, májbetegek, vérrel-, vérkészítményekkel gyakran kezeltek, valamint a fertőzöttekkel szoros kontaktusban levők esetében indokolt. Fontos a magas fertőzöttségű területre utazók és ott hosszabb ideig tartózkodók oltása is.

Hepatitis A és hepatitis B ellen kombinált oltás is rendelkezésre áll (Twinrix). Oltási sorozat alakít ki védettséget 0-1-6 hónapos időközzel. Felnőtteknek szükség esetén gyorsított oltási séma is felajánlható (0-7-21. napon) amit 12 hónap múlva egy ismétlő oltás zár le.

Járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás

A Neisseria meningitidis baktérium okozta járványos agyhártyagyulladás nem csak a csecsemőkre, hanem a serdülőkre és fiatal felnőttekre is veszélyt jelent. Ennek a korosztálynak a 20 százaléka hordozza a torkában a baktériumot, amelyet közeli kontaktussal (cseppfertőzéssel) adnak át fogékony társuknak. Életvitelük miatt a cseppfertőzés lehetősége sokszor fennáll (pl.: buli, fesztivál, kollégium), ezért ajánlott a védettség fenntartása 25 éves korig.

Bizonyos esetekben a baktérium áttöri a garatnyálkahártya természetes védőrétegét és a véráramba hatolva rendkívül gyorsan elárasztja a szervezetet, így nemcsak az agyhártyán okoz gennyes gyulladást, de a véráram fertőzését, szepszist előidézve a szervekben szöveti bevérzésekhez, elhalásokhoz, ún. sokszervi elégtelenséghez, és nemegyszer akár 24 órán belül feltartóztathatatlanul tragikus kimenethez vezet. A megbetegedés súlyos, halálozása magas, gyógyulás esetén sokszor maradandó károsodások alakulnak ki. Magyarországon ritkán, évente átlagosan 40-50 esetben fordul elő. A Neisseria meningitidis baktériumnak öt alcsoportja ismert, Magyarországon eddig az ún. B és a C csoport okozott betegséget (háromnegyed részben az előbbi), bár már volt betegség az Ycsoportból is.

5 éves kor felett egyetlen oltás elég a védelemhez, ami 3-5 évig tart. Akik ennél régebben kaptak oltást és utazásuk vagy alapbetegségük (pld. léphiány) kapcsán veszélynek vannak kitéve, az oltás ismétlése javasolt. Gyógyszertári forgalomból elérhető a B szerocsoportú meningococcus ellen védelmet adó Bexsero és a Trumenba vakcina, ami olyan felnőtteknek javasolt, akik alapbetegségük vagy egészségi állapotuk miatt az invazív meningococcus betegség fokozott kockázatának vannak kitéve. A megfelelő védelem kialakításához 2 oltás szükséges legalább 1 hónap időközzel. C csoportú baktériumok elleni vakcinák: Menjugate, NeisVacC, illetve már kapható a négy komponensű (ACWY) több csoport ellen hatékony Menveo és Nimenrix, melyet fiatal felnőtteknek ajánlanak közösségi terjedés megállítására.

Küzdelem a veszettség ellen

Túrázások, kirándulások során vadon élő állatokkal, kóbor kutyákkal kerülhetünk kapcsolatba, esetleg olyan példányokkal is dolgunk lehet, amelyek a veszettség vírushordozói, ezért is érdemes többet tudnunk erről a halált okozó betegségről.

A veszettséggel legjobban fertőzött helyeket a trópusi területek, így Afrika, Ázsia, Dél-Amerika és Óceánia jelentik. Jó néhány helyen többé-kevésbé a vadon élő állatok szájon keresztüli immunizálásával, illetve a háziállatok beoltásával kontroll alatt tartják a fertőzést. Ide sorolható Európa, Kanada és az Egyesült Államok.

Magyarországon az 1930-as évek második felétől, a kutyák oltásának megszervezésével sikerült a háziállatok körében előforduló veszettséget minimálisra csökkenteni, így az emberek körében is egyre kevesebb megbetegedés fordult elő. 1966 után a betegség előfordulásának ugrásszerű növekedése mutatkozott a vadon élő állatok, főként a rókák között. Az utóbbi évek sikeres nyugat-magyarországi róka-vakcinációjának köszönhetően lényegesen csökkent a populáció fertőzöttsége, és ez lassan az ott élő, védőoltásban nem részesítettek számának csökkenését is eredményezi.

A veszettségről

Magyarországon 1950 óta összesen nyolc alkalommal fordult elő emberi veszettség. Ezek mindegyike halállal végződött. A veszettség egy olyan fertőző vírusos betegség, amelyet főleg a fertőzött emlősállatok testváladéka, elsősorban a nyála terjeszt. A vírus a központi idegrendszert támadja meg. A védőoltás elmulasztása esetén gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű kórt eredményez.

Az embernél a lappangási periódus 20-60 napig tart, ilyenkor még nincs vírusürítés, majd ezután már olyan neurológiai tünetek jelentkezhetnek, mint a bénulás, tudatzavar, hallucinációk, kóma, majd végül beáll a halál. Amint ezek bekövetkeztek, semmilyen gyógyszer sem mentheti meg a páciens életét. Fontos tehát, hogy felhívjuk a figyelmet a megelőző és a kontaktus utáni oltás szükségességére. Az oltottak száma 1988 óta jelentősen megemelkedett. Az elmúlt 2 évben évente 7400 ember védőoltására került sor.

A veszettségfertőződés csak akkor következik be, ha a vírus harapás által létrejött sebbe vagy bőrön lévő nyílt sebbe vagy a nyálkahártyára kerül. Ha ilyen kontaktus nem volt, akkor az utólagos oltás nem szükséges. Nem minősül a fertőzés forrásának a veszett állat simogatása, a veszett állat vérével, vizeletével, ürülékével való kontaktus, illetve ha a vírust tartalmazó nyál beszáradt. Bármilyen vadon élő emlősállat lehet vírushordozó, mégis nálunk leginkább a rókák fertőzöttek. Ritkán előfordul veszett őz és vaddisznó is. A veszettség jele lehet az állat atípusos viselkedése, ami jelentheti azt, hogy az egyed szokatlanul szelíden viselkedik, de azt is, hogy agresszívvá válik. Amennyiben lehetséges az állat megfigyelése, és az állat 14 nap múltán is egészséges, akkor nem szükséges a veszettség elleni oltás beadása. Amennyiben az állat elhullott vagy kiirtották, akkor agyminta vizsgálata után derülhet fény arra, hogy szükséges-e az immunizálás.

Minden állat okozta sérülés, kontaktus esetén felmerülhet a veszettség gyanúja. Gondos mérlegelés után, ha fennáll a fertőződés veszélye, minél előbb meg kell kezdeni az oltások beadását.

Mi a teendő harapás esetén?

Az aktív immunizálás során a vakcina specifikus folyamatokat indít be az immunrendszerben, és már 7-10 nap elteltével kimutatható az ellenanyag a szervezetben.

Állatharapás esetén először is a veszettség vírusának eltávolítása érdekében szappannal vagy detergenssel a sebet azonnal meg kell tisztítani. Ezt követően jóddal vagy alkohollal is fertőtleníteni kell a sebet, majd amilyen gyorsan csak lehet, orvosi segítséget kell találni. A tetanusz elleni védettséget minden ilyen esetben biztosítani kell a védőoltás-sorozat megkezdésével.

Az oltás típusok

Sérülés bekövetkezte után ún. postexpozíciós oltást adunk, melyet mind gyermekeknek, mind felnőtteknek egy hónapon belül ötször kell adni, a 0., a 3., a 7., a 14. és a 30. napon. Az oltás hatására kialakult ellenanyagszint az idő múlásával csökken, ezért a védettség fenntartása érdekében szükség esetén emlékeztető oltásokra van szükség. Ez a típusú védőoltás minden esetben ingyenes az állampolgár számára, az NNK intézeteiben és az OEK-nél beszerezhető.

Lehetőség van azon személyek megelőző (preventív vagy pre-expozíciós) oltására is, akik foglalkozásuk révén állatharapásnak, veszettséggyanús sérülésnek vannak kitéve, így pl. állatorvosok, erdei munkások, vadászok. Az erősen fertőzött területekre utazóknak hosszabb tartózkodás esetén is ajánlják a megelőző jellegű oltást. Ilyen esetekben az oltási séma 3 adag beadásából áll, 0 időpontban, majd a 7. és a 21. napon, vagy 0 időpontban, majd 1 és 2 hónap múltán. Egy évvel később 1 adag beadása javasolt.

Bárányhimlő felnőttkorban

A bárányhimlő - bár ritkábban, mint gyermekkorban - felnőttkorban is előfordulhat. A betegséggel szemben csak azok védettek, akik gyermekként már átestek a fertőzésen, illetve jelentősen kisebb a fertőzés esélye azok körében, akik megkapták a bárányhimlő elleni védőoltást (a felnőttek 95 százaléka).

A bárányhimlő felnőttek esetében gyakran súlyosabb lefolyású és nagyobb a szövődmények kialakulásának a kockázata. Idősebb korban ráadásul a korábbi bárányhimlő megbetegedés következtében övsömör is kialakulhat. Mindezek miatt javasolt a védőoltás beadatása azok számára, akik még nem estek át a fertőzésen. Előfordulhat ugyan, hogy oltott személy is elkapja a fertőzést, ám ebben az esetben a bárányhimlő lefolyása sokkal enyhébb (kevesebb kiütés, nincs láz) és megelőzhetőek a szövődmények.

Hogyan zajlik le a bárányhimlő felnőttkorban?

A betegség tünetei felnőttkorban nagyjából megegyeznek a gyerekekével, azonban általában több hólyag képződik, illetve a felnőttek gyakrabban panaszkodnak súlyos betegségérzetre. Jellemző a magas láz, az erős köhögés, a fejfájás, a mozgásproblémák, zavartság, az ízületi fájdalom, a hányinger, a fáradékonyság, az aluszékonyság is. Felnőtteknél ugyanakkor ötször nagyobb a rizikója a fertőzés következtében tüdőgyulladás kialakulásának, amely bizonyos körülmények között akár halálos kimenetelű is lehet. Felléphetnek a központi idegrendszert érintő zavarok, például egyensúlyzavarok vagy nyakmerevség. A további tünetek közt ott van az agyvelőgyulladás, valamint a máj- és hasnyálmirigy-gyulladás is. A bárányhimlő betegséggel járó szakasza rendszerint tovább tart felnőtteknél, mint gyerekeknél.

A terhes nők különösen veszélyeztetettek!

A bárányhimlő magzatot károsító veszélye a legfőképpen a várandósság első három hónapjában fokozott, ilyenkor a magzat intenzív szervfejlődésének időszakában összetett, az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat érintő, gyógyíthatatlan fejlődési rendellenességek alakulhatnak sajnos ki.

Ajánlott beadatniuk a bárányhimlő elleni védőoltást azoknak a nőknek, akik a jövőben gyermeket szeretnének és a vérükben nincs a bárányhimlőt okozó varicella vírus elleni antitest (azaz ha a vérvizsgálat azt igazolja, hogy nem estek át a fertőzésen). Az oltóanyagot terhesség alatt nem, a szoptatási idő alatt viszont be lehet adatni.

Mitől alakulhat ki övsömör?

Övsömör (herpes zoster) csak azoknál alakulhat ki, akik korábban már átestek bárányhimlőn. Az övsömör a bárányhimlőből való gyógyulást követőn a szervezetben maradt kórokozók reaktiválódása miatt alakul ki, ez akkor történhet meg, ha az immunrendszer legyengül (más betegség, műtét, rossz általános állapot miatt). Övsömör főként felnőtteknél fordulhat elő, gyermekeknél nagyon ritka. Kisebb az övsömör kialakulásának esélye azoknál, akik korábban kaptak bárányhimlő elleni védőoltást.

A védőoltás

Két cég forgalmazza a bárányhimlő elleni oltást, mindkettőnél kb. 10.000 forintba kerül egy oltás, Varilrix és a Varivax néven kaphatók. A fél milliliter tartalmú, gyengített bárányhimlővírust tartalmazó védőoltást a bőr alatti zsírszövetbe kell beadni (például has oldalán vagy a vállba). A második oltást pedig legalább 4 hét különbséggel kell megadni.